Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Nékám Lajosné: A kőszegi volt jezsuita patika

zásnak induló székesfehérvári missziósházban dolgozott,

64 szintén mint asztalosműhely-vezető, pincegondozó és mindenes szerepelt. Ebben az évben Codelli kilépett a rendből, megnősült, és Székesfehérváron polgárjogot nyert. 1750-ben a Szent Sebestyén kápolna oltárképét és a Felsővárosi plébániatemplom oltárképét festette. 1762-ig követhetjük Székesfehérváron működését.

65 Lehet, hogy Codelli a kőszegi rendházban is festett, de ma már levéltári és tárgyi emlékanyag nélkül ez ki nem deríthető. Feltételezhető, hogy a szombathelyi Gyógyszerésztörténeti Kiállításon (1929-ben) szerepelt, azelőtt a jezsuita patikához tartozó fiókos kis iratszekrény homlokzatában elhelyezett óra festett számlapját is Codelli díszítette, mert tudjuk, hogy 1762-ben a székesfehérvári városi plébánia-templom (mai székesegyház) számára is készített festett óralapokat a városi tanács megrendelésére.

66 Codelli másik két asztalos társa életét is ismertetjük röviden, hogy stílusuk kialakulására következtethessünk. Undersinger József Nagyszebenből került Trencsénbe, ahol 1734-től 1735-ig noviciuskodott.

67 Ebben az időben, 1731-től 1735- ig itt élt és dolgozott a fiatal Paumgartner Bemard is, és számos berendezéshez tartozó bútort, oltárt, szobrot készített. Undersinger ismerhette ezeket a berendezéseket, sőt elkészítésükben részt is vehetett. Undersinger 1736- tól 1746-ig élt Kőszegen és ezalatt a rendház gazdasági ügyeit intézte, lehet azonban, hogy a rendház ezidőben készült berendezési munkálataiban résztvett, esetleg irányította a készítésüket. Talán éppen ő volt az az egyházfi, aki a fent ismertetett tabernakulum felruházásáról tárgyalt. A harmadik asztalos a legöregebb : Josephus Steidner volt. Schurzban lépett a rendbe.

68 1722-től 23-ig Trencsénben noviciuskodott, néhány évvel a kiváló Pozzo tanítványa : Cristoph Tausch ottani tartózkodása után. Tehát alkalma volt megismerni a Pozzo—

Tausch művészi irány törekvéseit és stílusát, Steidner 1724—25-ig Grazban élt, 1726—27-ig a bécsi rendház műhely prefektusa volt, ami igen nagy szó. 1729-ben Pozsonyba, 1731-ben Nagyszombatra, 1732-ben újra Pozsonyba a szent Mártonról elnevezett rezidenciába került. 1734—36-ig Besztercebányára, 1737-ben Lőcsére, 1739-ben Linzbe, 1740—41-ben Loebenbe rendelték. 1742-től 44-ig Kőszegen tartózkodott. 1745—50-ig Sopronban élt, majd 1751-ben a kőszegi rendházban halt meg.

69 E dolgozatban felsoroltuk a kőszegi patika történetére és készítőire vonatkozó eddigi kutatásainkat. Tehát a berendezés, bár kialakulását több irányból eredő tényező befolyásolta, lényegében a nehézkes architektonikus olasz—barokk stílusból eredő, de lassanként a helyi kézművesek kezenyomán kialakuló jellegzetesen bécsi bútort képviseli.

70 A grazi és bécsi rendház műhe64 Székesfehérvár 1688 óta missziós-ház és csak 1755-ben lett rezidencia. 65 Schoen A.: XVIII. századbeli képző- és iparművész jezsuita frátereink. Budapest, 1937. „Történetírás külön lenyomata," 66 Sckoen A.: Székesfehérvár XVIII. századbeli festői. Székesfehérvári Szemle 1931. 4-es sz. 67 Catal. Person, et Offio. 68 Schoen : i. m. 69 Catal. Person, et Offio. 70 Marianne Zweig : Wiener Bürgermöbel aus theresianischer und josephinischer Zeit. Wien. 1922. — című, illusztrációkban gazdag könyve megtekintésekor is meggyőződhetünk a hasonlóságról.