Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Nékám Lajosné: A kőszegi volt jezsuita patika

Codelli életéről kevés adatot tudunk összegyűjteni. Jóformán feltételezésekre és következtetésekre szorítkozhatunk csak, ha művészetét tárgyaljuk. Darkinsban (Karinthia) született. Ifjúkoráról semmit sem tudunk. Codelli valószínű otthonából Karinthiából hozta magával az ott régi múltra visszatekintő és olasz befolyás alatt fejlődő faragó művészet ismeretét és ebben való jártasságát. Ismerhette Codelli a közel fekvő Gráz templomait, XVIII. század elején készült berendezéseiket, oltáraikat, szobraikat, amit kiváló osztrák és olasz mesterek készítettek.

56 A város szellemi irányítója az ottani nagy jezsuita rendház volt.

57 Különösen híres volt színpaduk, a Pozzo előírása szerint felépített Theatrum Sacrum. Csodálatosan faragott díszleteivel elkápráztatta az előadásra betérő környékbelit, vagy városit egyaránt. A grazi kollégium szép berendezésének híre messze északra is eljutott. Jaroslav Dubniczky levéltári kutatásaiból tudjuk, hogy 1720-ban a nagyszombati jezsuita egyetem könyvtára szekrényei díszítését ,,a mindenki által csodált" grazi könyvtár mintájára készítették.

58 Codelli életét és működését a szűkszavú jezsuita évkönyvekből ismerjük csak valamennyire. Novicius éveit 1738-tól 39-ig Bécsben töltötte a Domus Probationisban.

50 Itt is mint asztalos coadjutor szerepelt, 1740-ben a bécsi nagy rendházban volt.

60 Itt alszakácsi (subcocus) teendőket látott el. Tudjuk, hogy az alszakács, kapus, tálaló stb. olyan munkakör, ami mellett volt a rendtagnak annyi szabad ideje, hogy a műhelyben is segédkezhetett. A bécsi jezsuita asztalosműhely a rend számára korának legszebb és legdíszesebb berendezéseit készítette, hiszen falai között a magas császári ház több sarja is nevelkedett. A császári ház hozzátartozói gyakori látogatók voltak fogadószobáikban, és térdreborultak templomaikban. Így a magas vendégek kényelmére a jezsuiták méltó berendezést készítettek.

61 Codelli kiválósága és szakképzettsége már feltűnhetett a bécsi rendházban is, mert további állomáshelyein mindig mint asztalosműhely-vezető szerepelt,

62 így 1741-ben a szakolcai kollégiumban asztalosműhely-vezető volt és a küldönci teendőket végző fráternek segített (juv. Dispens.). 1742-ben Ungváron műhelyvezető, majd 1743-ban a budai rendházban kapus és műhelyvezető, ahol nagylétszámú segéderő dolgozott, (T.i. Budán, az egész várat elpusztító nagy tűzvész óta (1723) állandó építkezések folytak.)

63 1744-ben a kőszegi rendházba helyezték át Codellit, lehet, hogy már előző év őszén is ott volt, mert novemberben történtek az áthelyezések. Tudjuk, hogy Kőszegen asztalosműhely-vezető, kapus és tálaló (credentiarius), tehát a mi patikánk berendezésének kialakítása az ő munkáját és irányítását tükrözi. További működését hézagosan bár, de ismerjük. 1745-ben Trenesénben kapus és műhelyvezető. 1746—-47-ig a virág5G Dr. Rochus Kolbach: Steierische Bildhauer vom Römerstein zum Rococo. Graz, 1950. 57 162 személyt számláló rendház, állandó asztalosműhellyel. 38 Jaroslav Dubnicky : Ronobarokovy TJniverzítny, Kostol v Trnave 1948. Bratislava, 68. oldal. 59 Bécsben három rendházuk is volt a jezsuitáknak. 60 Catalogus Pers. et Of fie 61 Bernhard Duhr : Geschichte der Jesuiten I — VI. Wien 1928. C2 Catalogus Pers. et Offic. 63 A régi budai jezsuita kollégium helyét Felsőbüki Nagy Antal kéziratos munkája Posthuma Memoria 1802. pontosan meghatározta.