Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Nékám Lajosné: A kőszegi volt jezsuita patika
A kérdésben végső fokon a Pozsonyi Királyi Kamara döntött és Hamerle keresetét elutasította. A patika egyenlőre a rendházban működött továbbra is. 1776-ban Svalla kisebb változtatás engedélyeztetéséért újra a tanácshoz fordult, ugyanis a jezsuiták a kapualjba vágott ablaknyíláson át adták ki a szereket és így túl sok hideg áramlott a helyiségbe. Svalla egy helybeli kőművessel, 27 ablak helyett ajtót akart vágatni a falba. A patika nem állt sokáig a rendházban, mert 1777 novemberében a kegyesrendiek költöztek a kollégiumba. Ekkor szállították át a berendezést második helyére a rendház közelében levő, mai ún. Pontyos házba. (6. kép) Az igen magas (4,30 m) berendezés számára Mattias Svalla a házat átalakítatta, a patika-szoba mennyezetét felemeltette. Az egy emeletes ház külső kiképzésén is látszik a felmagasított földszint megoldás. A patika új helyiségének alaprajza : 5,80x7,40 m. Az utca felőli oldalon egy-egy saroktól félméterre ajtó, illetve ablak nyílik. Ebben a helyiségben vissza tudnánk helyezni a berendezést változtatás nélkül. Svalla csináltathatta a hátsó bejárat fölé a faragványokkal díszes órát, aminek helyén eredetileg szintén polc volt. Ekkor festhették át először a patika faragványait, oszlopfőit, faragott vázáit, az üvegszekrények tetejét arannyal és zölddel. A patika elnevezését Szent István vértanúról nyerte, 28 aki a betegek és nyomorultak védőszentje. 29 Mattias Svalla nem sokáig dolgozhatott patikájában, mert hamarosan meghalt. Özvegye 1781. szeptember 24-én újra férjhezment, Ernestus Wimpassinger gyógyszerészhez. 30 A Pzuk-ból (Ausztria) származó Ernestus Wimpassinger „írástudó, pápista"volt, aki 1781-ben nyerte el a kőszegi polgárjogot. 31 Wimpassinger 1808-ban a házat és a patikát átadta nevelt fiának, Franciscus Svallának, évi 800 forint kamat fejében, úgy, ahogy ezt előtte elhunyt feleségének halálos ágyánál megígérte. 32 Franz Svalla eladta 1823 március 22-én házát és patikáját Johann Einschenknek 15 ezer forintért. Ettől az időtől kezdve a patika tulajdonosai gyakran változtak. Johann Einschenk a patika nevét „Arany Egyszarvú"-ra változtatta meg. Özvegye, férje korai halála miatt, 1826. május 13-án újra eladni kényszerült a házat a patikával és a hozzátartozó eszközökkel, edényekkel és az 1826 óta ki nem fizetett receptek behajtási jogával együtt Wenceslav Dobrynak 33 és feleségének Theresia Prennernek 16 ezer forintért. 1829. június 5-én Wenzel Dobry és neje tovább adták az „Arany Egyszarvú"-hoz címzett patikájukat Johann Nepomuk Pados-nak, 34 22 ezer forintért. Johann Nepomuk 27 Htt. Depart. Litt, Pol. Man. 177(5. Col. Gins. B. 748. 28 Szerelemhegyi Ervin : Magyar patikák. (Orvosi Tudósító I. évf. 2. szám.) 29 A XVIII. század végén alapított patikák jórósze szintén az akkor kedvelt szentről nyerte el elnevezését. 30 Másolat a kőszegi parochia matriculájából. A másolatot 1856 április 20-án Antonius Griller, helyettes apát-plébános hitelesítette. 31 A kőszegi Pieceptórum Civium 1781 évi bejegyzése. 32 Kőszegi Városi Irattár Pasc. 12. N° 58. alatti végrendelet hitelesített másolatából. Hitelesítette : Alexander Eitner városi tanácsos, 1856. július 25-én. 33 A belső városban N° 52 telken, a Csekonits és a Holler ház közelében állt a patikaház. 34 SchJamatingcr polgármester 1855. október 12-én adót igazoló iratot állított ki, melyben felsorolta Mattias Svalla óta a patika volt tulajdonosait, Za. 2203.
