Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

DÁN I GÉZA (1895—1955) Dani Géza, az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó nagytétényi kastélymúzeum vezetőjének lankadatlan kutatótevékenysége elsősorban Nagytétény és környékére, később Budapest más területeire, majd az egész országra kiterjedt. Sok száz oldalnyi tanulmány, jegyzet maradt kéziratban utána, de mindennél fontosabb az a nagyszámú felfedezése, amely neves műemlékeink, műtárgyaink sorozatát tárta a nyilvánosság, vagy a szaktudomány elé. ő állapította meg elsőízben a nagytétényi castrum helyét, kutatása nyomán bukkantak a nagytétényi templom falfestményeire, ő fedezte fel a nagytétényi Maulpertsch-képet, ő állapította meg az elpusztult Anna kápolna fekvését, felfedezte a kastély szinte egyedülálló rokokó al-seceo falképeit, számos budapesti és pestkörnyéki szobor eredetét kutatta ki és mentette meg az enyészettől, jelentéktelennek látszó, de összefüggéseiben annál fontosabb őskori, római-kori és középkori emlékeket kutatott fel és mentett meg. A művészet sok korszaka, igen széles skálája érdekelte. De mindennek középpontjában, élete fő célja, lelkesedésének legfőbb tárgya állott : a kastély. A kastély szépsége gyermekkora óta lenyűgözte, építése történetének feltárása, egykori pompájában való helyreállítása volt egész életének vezérlő gondolata. A Nagytétényi Kastélymúzeum artisztikus kiállításaival nemcsak a környék, hanem egész hazánk egyik legmegkapóbb hangulatú intézményévé vált, de Dáni Géza élete célját, a kastély építéstörténetének összefoglalását már nem érhette el. Élete szakadatlan lelkes munkában, kutatómunkával, népnevelő, oktatómunkával, propagandával telt, üzemekben, az ifjúság és a tudományos nyilvánosság körében egyaránt sok barátot szerzett a magyar műemlék és művészet ügyének, a Nagytétényi Kastélymúzeum ügyének. Kötelességünk, hogy munkáját folytassuk és műveinek megjelentetéséről gondoskodjunk.