Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Csányi Károly: Anatóliai török imaszőnyegek az Iparművészeti Múzeumban

Egy finom csomózású két oszlopos Jordesz-rajzú imaszőnyeg-töredéket

5 kell itt elsőnek felemlítenem, mely készítési helye szerint szigorúan véve nem tartozik a Jordesz-szőnyegek közé, mert a szultáni manufaktúrában készült, művészi terv alapján, de amely a későbbi XVII—XVIII. századi Jordesz-imaszőnyegek ősének tekinthető. (Lt. száma 15691.) A töredékek a nagyszebeni Sigerus-gyűjteményből származnak. A korábbi tulajdonos elmondása szerint Segesvárt, egy ház előtt lábtörlőnek használták. A hagyomány szerint a segesvári csapatok, a XVI. században egy török sereget legyőztek, a vezér pasa tárgyait zsákmányul elvitték, lehetséges, hogy ez a ritka szőnyeg ebből a zsákmányból származik. Selyemből, nagyon sűrűen csomózott (csomószáma 3577), selyem láncszálakkal. Piros imafülkéjében kétoldalt barna alapon rácsos díszű oszlop, mely a mór ívű záradékot támasztja alá. Boltmezőjében fehér alapon, kék, finom rajzú indák emelkednek, apró virágokkal. Belső- és külső keretszegélye egyező díszítésű : piros alapon, tojásdad idomokba foglalt, fehér, kék, barna csillagok. Széles keretsávjában zöld alapon (a próféta színe) finoman részletezett herati díszítés : két hajlott levél közé fogott rozetta és oroszlánfejes palmetta, váltakozva, közben kisebb palmetták, szegfűszálak és jácintok. A hat részre szétvágott szőnyegdarabok egy vászon alapra vannak felvarrva és így adnak fogalmat a XVI. század végéről származó szőnyeg szépségéről. Mérete 160x114 cm. Hasonló, de teljes darabja van a berlini Iparművészeti Múzeumnak,

6 csak a színezése elütő. Egy gazdagabb példány

7 van a bécsi Iparművészeti Múzeum tulajdonában. Fő beosztása egyező az előbbiekkel, csak ennek az imafülkéjét színes, a török fajansz csempékre emlékeztető, gazdag dísz tölti ki. A Jordesz imaszőnyegek hanyatló csoportját képviselik az ún. török barokk szőnyegek. Rajzuk meglehetősen egyöntetű, elárulván az európai barokk stílusnak a befolyását. Ugyanis a XVIII. században Isztanbulban, főleg olasz építészek révén, nagyszabású paloták létesültek. Innen ered a keleti szőnyegeken is érvényesülő stílusváltozás, melyek eredménye a török szőnyegek stílusától való lényeges eltérés. Ezeken a szőnyegeken felbomlik a tükör és a keret szoros összefüggése és rajtuk sokkal szabadabb rajz érvényesül. Készítésük leginkább a XVIIL század végére esik, de átnyúlik a XIX. század elejére is. KÉTOSZLOPOS JORDESZ IMASZŐNYEGEK A Jordeszben készült kétoszlopos imaszőnyegek egyik legjobb és legjellemzőbb példája a 7959 lt. számú. Vörös imafülkéjében két, rácsos rajzú, lent függő kannában végződő oszlop helyezkedik el, melyek a mór ívű boltívet támasztják alá. Az imafülke oldalán lefelé hajló ferde levelek sorakoznak, úgyszintén a két oszlop belső oldalán is. A boltívről lefelé csüngő kannából virágcsokor nő ki. Világoskék boltmezejében hajlott, vékony rajzú sárgás viráginda emelkedik. A boltmezőbő! kétoldalt lefelé és lent is. S idomokkal díszített keskeny sáv övezi az imafülkét, A boltmező fölött kék alapú vázas és virágos friz húzódik. Az egyező rajzú, világoskék alapú belső és külső keretszegélyt sárga és piros inda díszíti. Jellegzetes 5 Színesen közölve „Tapis Turc" című album XX. tábláján. 6 Julius Orendi : Teppiche des Orients. (1930) II. k. 989. ábra. 7 Meisterwerke mohamedanische Kunst. I. k. 75 t. 4(5