Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

III. A KELETAZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM TANULMÁNYAI - Ferenczy László: A Zichy-gyűjtemény Bakszan- és Csegem-völgyi leleteinek kronológiai kérdéseihez

szeti Múzeumban van, főleg a Bakszan-és Csegemvölgyből származó tárgyakat foglal magába. A Magyarországra került anyagot 1897-ben publikálta Posta Béla (28), Zichy Jenő útitársa, aki korának régészeti ismereteihez képest igen széles látókörrel rendelkezett, és az anyag osztályozásán túl meglátta az emlékek távoli összefüggéseit is. Feldolgozása óta azonban, főleg az újabb szovjet ásatások során sok új régészeti emlék került elő a Kaukázusban, melyek lehetővé teszik, hogy a tárgyak időrendjét pontosabban állapíthassuk meg és világosabb képet alkossunk e terület lakosságának társadalmi és gazdasági fejlődéséről is. Minthogy a századforduló körül leginkább rablóásatásokat végeztek a Kaukázusban, ami az előkerült régészeti anyag tudományos értékét nagyban csökkentette, a legújabb hiteles ásatások anyagát igyekeztem főleg felhasználni cikkemhez. E régészeti emlékek tanulmányozását fontossá teszi még az is, hogy az írott források csak a XVII. századtól kezdve nyújtanak bővebb adatokat a Bakszan- és Csegemvölgy történelmére vonatkozóan. Az anyag legkorábbi csoportjába tartoznak a különféle bronztőrök I. /. 1., 2. kép (28, XII. t. 3., 4. kép). Alapformáik már rézben is megvoltak a Kaukázusban, és leginkább az i. e. II. évezred utolsó és az I. évezred első negyedére a legjellemzőbbek. Szintén a kaukázusi bronzkorba, az i. e. II. évezred II. felébe kell sorolni a kerek bronzcsüngőket is, /. t. 6., 8., 9. kép, melyek halántékdíszek lehettek. I. e. 1000 körüli időre keltezhető Krupnov beosztása szerint (19, 44—46. 1.) a négygombos, csiszolt kőbuzogány, /. /. 10. kép. A szorosabb értelemben vett észak-kaukázusi bronzkorból (i. e. II. évezred vége és az I. évezred kezdete) valók a kettős bronzspirálisok, I. t. 3. kép, néhány félkörös bronzfibula, I. t. 4. kép, és az ember- és állatalakos csüngők egy része is. Utóbbiak közül már a szkita korból (i. e. VII.—

III. sz.) valók az oroszlánfejes bronz kantárdíszek, //. /. 2. kép, és kutyát ábrázoló bronz rúdvég, II. t. 4. kép. Szintén e korból valók a küllős bronz dísztük is, i7. /. 1., 3. kép. Hasonló stilizált állatábrázolásoknak, pl. II. t. 20, kép, i. u. I

—II. századi Volga és Káma vidéki temetőben való lelete arra mutat, hogy a korábban a szkita korba sorolt áttört bronzcsüngőnk, II. t. 15. kép, inkább a Pjanobor-kultúra emlékeihez áll közelebb. Egyre világosabban választható el a Kaukázusban a szarmata kor régészeti anyaga, mellyel Posta Béla még egyáltalán nem foglalkozott. Ide tartoznak a két fő csoportra osztható bronztükrök : az oldalsó, négyszögletes fülű tükrök, II. /. 6. kép, melyek a Kaukázusban az i. e. I.-i u. II. századi szarmata kultúrára a legjellemzőbbek, és a középső, átfúrt füles, hátoldalukon díszített tükrök, II. t. 7—11. képek, melyek az „alán" korszakból (i. u. IV.—VIII. sz.) valók. A szarmata korral kapcsolatban kell megemlíteni a görög és római importtárgyakat. Ide tartoznak az egyiptomi pasztacsüngők, skarabeusok, római-kori fibula-típusok stb. //. t. 12—14., 17—19. képek. A gyűjtemény legújabb tárgyai — különféle bronzcsatok, övfelszerelési tárgyak, bronz fülbevalók stb. — a koraközépkori „alán" korszakból valók. A Zichy-gyűjtemény tárgyai a Bakszan- és Csegemvölgy történelmének jelentős szakaszait átfogó időből származnak, és e terület lakossága társadalmi és gazdasági fejlődésének folyamatát tükrözik vissza.