Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Tasnádiné Marik Klára: Két világkiállítás iparművészeti tanulságai

A két londoni kiállítás között eltelt 11 év folyamán New York és Párizs is rendezett nemzetközi kiállítást 1853, illetve 1855-ben. Tanulmányunk alapjául azért választottuk e két londoni kiállítást, mert a közöttük eltelt évtized távlatá­ból az első által megindított mozgalmaknak a műipar fejlődésére gyakorolt hatása megállaptíható volt. Az 1851. évi kiállításon szereplő textiliák meglepő sokféleségével 34 szemben 1862-re a kerámiaipar fellendülése jellemző. Eddig ismeretlen műhelyek, új anyagok, de sajnos még mindig a régi formák jelennek meg nagy számban. Üj anyag a kaolin nélküli nemes keménycserép, a „parian", valamint a félporcelán. Üj vonás a terrakotta művészi felújítása, új alkalmazás a kerti- és épület-dísz­kerámia. Régi a hisztorizálás, ami a „majolika" és „Raffael-kerámia" elnevezések­ben is megnyilvánul. A jelentés szerint az utóbbi években kiváló technológusok érdeklődése fordult ez iparág felé, minek következtében mindazt, amit a közel­múltban még találgatva, kísérletezve ért el a művesség, ma biztos tudományos alapokon valósíthatja meg. Sèvres még mindig az élen állt, az akkori kritika felfogása szerint. Miután kitűnő művészek és tudósok kutatásai révén elért eredményeit nem zárta el, hanem mindenkor a tanulni kívánók rendelkezésére bocsátotta — az angol köz­vélemény szerint, — mindenki, aki a kerámiaművészet magasságába körülötte felemelkedhetett, hálával tartozik neki. Anglia keramikusai egy évtizeden át tárt kapukat, megértő segítséget találtak Sèvresben. Amíg 1851-ben még jelentős számban készül kézicsipke a kontinensen és a szigetországban, 1862-ben a gépi csipkekészítés játssza a főszerepet. Leginkább sálak készülnek belőle, amely divatágban igen nagy szerepet játszanak a kasmir szőttesek. Nemcsak a textiliák terén, az ötvösségben is, valamint a kerámiákon is érezhető a kelet-indiai hatás. 35 Anglia kissé szégyelli egykori politikáját s érté­kes, nagy kulturális múltú gyarmatával szemben, a sajtóban ilyen hang jelentkezik. Megfosztva gyapot-nyersanyagtermelő vidékeitől, most India felé néz és onnan várja a segítséget. Önkritikájában többek közt megállapítja, hogy hiba volt az ott felállított szőnyegműhelyekben a régi, művészi tervek helyett ízléstelen angol mintaképek után dolgoztatni. 36 A zsűri ítéletében már némikép érezhető a szocialista szemlélet hatása. 34 Textilújdonságok : bársonnyal csíkolt „bársonypoplinett", arany- és ezüstcsíkos selyemanyagok (üvegfonallal díszített brokát már nem szerepel). A textilnyomóiparban élenjárnak a franciák, akik a fejlődést nemcsak eredményekben, hanem az eljárás bemutatá­sával is demonstrálják. (E didaktikus kiállítási módot az angolok a kémiai részben alkal­mazták.) Jellemzők a kevert textilanyagok ; pamut és selyem, pamut és gyapjú széles­körű megjelenése. A bírálat helyteleníti az angol chintzek díszítését. A „piktoriális" stílus még nem biztosíték a dekoratív hatás elérésére, a túlsók nyomódúc használata csak költségessé, de nem mindig művészivé teszi a díszítményt ; kifogásolja a túlsók szín alkalmazását is. Az olaszok ez alkalommal mutatják be az európai pamuttermesztés első kísérleteit. A pamutiparra jellemző, hogy az USA iparát ekkor még csak egy cég képviseli, egész termését Európa, főleg Anglia dolgozta föl. 35 Garard ötvösműhelye kandelábert készít Dhuleep Singh maharadzsának. A terv elkészí­tésénél szaktudósok a tanácsadók. 36 1862-ben a művészi tervezés fontosságát már felismerték, bár annak lényege még nem tisztázódott. A megelőző években Albert, az élettársherceg is tervezett iparművészeti tárgya­kat, valamint lakóházakat a dolgozók számára. Az 1850-es évekre oly jellemző irodalmi irány az iparművészet terén még ekkor is érezhető. Hancock műötvös az olasz Monti szobrász­művész tervei alapján elkészíti „Nagybritannia költészete" c. serlegegyüttest, amely Shakespeare, Milton, Byron és Burns költészetét jeleníti meg. Itt egyszersmind világosan kibontakozik a művészi elképzelés és a művészi anyagmegmunkálás összetett lehetősége az iparművészeti alkotásban. A kor felfogásában a tervező művész és a művészi kivitelező egyenértékű. IS* 7 275

Next

/
Oldalképek
Tartalom