Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Pataky Dénesné: J. J. Kändler és körének szobrai magyar gyűjteményekben

A fiatal párt két ámor kapcsolja össze, melyeknek természetmegfigyelésen alapuló, pompásan modellált alakja visz élénkséget a jelenetbe, s a kompozíciót még összefogottabbá, zártabbá teszi. Az erőteljes színezés aláhúzza a jelenet életteljességét. 1750 körül készülhetett. Az antik világban kedvelt, a renaissance-ban felélesztett és a rokokó társadalomban újból népszerű pásztor jelenetek az előkelő dámák és gavallérok gáláns kedvtelései voltak. Ezeket kora művészeihez hasonlóan Kandier is megörökítette. Magyarországi gyűjteményeink kiváló darabja az Iparművészeti Múzeum „Pásztorjelenet postagalambbal" c. kompozíciója, amelyet Kandier 1750 —60 között formázott. Leveles fa tövében ül a sárga fűzős, fehér szoknyás, piros kalapos pásztorlány, mellette jobbról bárány, balra kutya ; a lány kezében postagalambot és piros pecsétes levelet tart. Balra tőle gavallér korabeli ruházatban, jobb karjával átöleli a leány nyakát, bal kezével virágot nyújt neki. Kandier itt is gúlában komponálta művét több oldali nézetre számítva. A pásztorlány gyengéd hajlásában, bájos mozdulataiban már a rokokó negédesség szellője suhan át.

20 Ekkor mintázhatta Kandier az Iparművészeti Múzeum „Pásztorfiú" c. figuráját és ennek párdarabját, a „Pásztorlánykát".

21 A sziklán ülő, bal térdét felemelő pásztorfiú jobb kezében virágcsokrot tart, oldalán pásztorkutya vigyáz. A pásztor fején széleskarimájú kék kalap, kabátja sárga, tarka indiai virágdísszel, nadrágja piros, térde alatt zöld szalaggal. A pásztorlány ugyancsak sziklán ül és bal térdét húzza fel. Balkezében virágcsokor, jobbkarját a fiú felé nyújtja. Oldalán fekvő bárány. Kalapja piros, szoknyája kék, fűzője sárga, indiai virágdísszel. A két szobrocska kiegészítője egymásnak. Ez a színellentétekre alapozott színezésből, de a kompozícióból és az egymás felé nyúló mozdulatokból is nyilvánvaló. A rocaille díszes talapzat arra vall, hogy a figurácskák 1750 körül készülhettek. Kandier már 1736-ban elkezdte a társadalom kivetettjeinek, a koldusoknak mintázását. Az Iparművészeti Múzeum egy „Dudás koldus" ábrázolást őriz az 1740 körüli időkből.

22 Modellálása nagyvonalú, a koldus esettségét az ügyetlen 20 Repr. Gerhardt: Id. m. 99. sz. 10. tábla. 21 Repr. Gerhardt: Id. m. 78, 79, 17. sz. Layer: Id. m. p. 7. 22 Donát Pál gyűjt.-bői. 7. Gavallér mint munkás. Kandier, 1740 körül