Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Pataky Dénesné: J. J. Kändler és körének szobrai magyar gyűjteményekben

megragadta a modell sajátos karakterisztikumát és néhány vonallal vissza is tudta adni. Kompozíciói Watteau, Bou­cher, Pater képeinek hangula­tával rokonok, a törékeny báj, a könnyed érzékiség levegője árad belőlük. Ez a watteaui vi­lág a meisseni gyárban működő művészek között francia met­szetek révén volt ismeretes, amelyeket a megrendeléseket lebonyolító francia kereskedők, Lemaire, Huet, Bazin, Lair küldtek Meissenbe. 9 Kandier az 1735—1750-ig terjedő időben volt művészete teljében, ekkor alkotta kis kom­pozíciói javát. Alakjai nem sab­lonosak, ahány figura, annyi karakter, hangulat, tempera­mentum. A kompozícióban kön­nyed és változatos. Figurái modellálásában számított az 3. Galambot hívogató Colombina és Harlequin. é § etési eljárásra, arra, hogy a Kandier, 1740 körül figurák esetleges elváltozása ne váljék a műalkotás rovására. Minden hajlást, megtört vonalat mérlegelt, mind nagy-, mind pedig kisplasztikáiban. Figuráinak színezése e kor­szakban friss, az élénk, erőteljes színhatásokat kedvelő. Ma már nem állapítható meg, hogy e színfelfogásból mennyi írható J. G. Höroldt — világhírű kortársa, a meisseni gyár legjobb festőjének —• javára, aki e figurákat a modelláláshoz méltó változatos és nagyszabású festéssel látta el, az azonban biztos, hogy Kandier sikeréhez Höroldt színfantáziája sokban hozzájárult. A magyar gyűjtemények legkorábbi krinolinos figurája az Iparművészeti Múzeum kecses solymászó dámát ábrázoló szobrocskáia és ennek pár darabja, a solymászó fiatal gavallér. 10 E kis figurák viselettörténeti szempontból is nagybecsűek. A solymászó nő hosszú, derékbaszabott, kék bélésű sárga kabátot, fekete fűzőt, fehér szoknyát, kék szegélyű kötényt hord, lábán kékcsokros sárga félcipő. A gavallér piros bélésű fehér kabátot, piros nadrágot, térdig érő fekete töl­cséres csizmát és fekete kalapot visel. Mindkét szobrocska színes, virágos fehér kis talapzaton áll. 1735 körül, még az első krinolinos figurák idejében készülhetett. 1736-ban kezdte meg Kandier az olasz komédia tarka alakjainak mintá­zását 11 Francisus Joullain, Balthasar Probst metszeteinek felhasználásá­9 Zimmermann : Id. m. p. 185. 10 Gerhardt gyűjt. 146, 147. sz. 19. tábla. Layer : Id. m. 7. p. 11 Az olasz komédia-ábrázolások Kandier fellépése előtt is kedveltek voltak már a meisseni gyárban. Boettger-féle cserépen is előfordulnak. Egy ilyen Callot figurát az Iparművészeti Múzeum is őriz, egy Pulcinellát az 1720 körüli időből. (Gerhardt gyűjt. 90. sz. p. 25.) Layer: Id. m. p. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom