Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Koós Judit—Somogyi Árpád: Adatok a magyarországi XVII—XVIII. századi orosz könyvek fametszeteihez

14. Krisztus és a farizeusok. Prédikációk könyve, XVII. sz. Ez a nagy változás ugyanazokkal az okokkal magyarázható, mint amelyek 1680 körül a latin keresztnek orosz könyvekben való megjelenését eredményezték. Zernova a latin kereszt megjelenésével kapcsolatban megjegyzi : az állam és az egyház ennek felhasználásával kívánta megjelölni az új hitű könyveket, hogy megkülönböztesse a korábbiaktól. E megkülönböztető jel érzékeltette, hogy átdolgozott kiadással áll szemben az olvasó. A régi stílustól eltérő, vallásos témájú fametszetes fejlécek alkalmazásában szintén az állam és az egyház érdekét kell látnunk. Az óhitű, tehát az át nem dolgozott könyvek fametszeteitől lényegesen eltérő, új díszítések alkalmazása már a könyvek kézbevételekor feltűnően jelezték mindenki számára, hogy átdolgozott kiadással van dolguk. E feltűnő jel után nyilván kevésbé hivatkozhattak arra, hogy nem tudták megkülönböztetni az új kiadást és ezért használták a régit. A pravoszláv művészetben a tematikus ábrázolásoknak mindenkor nagy jelentőségük volt. A templomfalakat freskókkal borították be, ikonokkal díszített ikonosztázion választotta el a szentélyt a hajótól és ikonokat helyeztek el a lakásokban is. Mindezek az ábrázolások az egyszerű nép bibliái voltak. Általában az ikontisztelet révén a pravoszláv egyházak állandóan ébren tartották a vallásos tudatot és így érvényesítették hatalmukat a nép széles rétegei felett. A tematikus ábrázolásoknak a fametszőművészetben is nagy szerepük volt.