Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Koós Judit—Somogyi Árpád: Adatok a magyarországi XVII—XVIII. századi orosz könyvek fametszeteihez
A korábbi fejlécek leginkább megtartják a zárt hossznégyszög alakot és a keretelést. Később azonban a növényi ornamentika, levelek, virágok olyan dúsan hullámzó füzért alkotnak, hogy áttörik korlátaikat és szinte lángnyelvekhez hasonlóan csapnak ki a keretből. A fejlécek dúcai általában kétféle technika alkalmazásával készültek. Gyakrabban a fekete háttérből rajzolódnak ki a fehér ornamentumok, ellentétben azokkal, melyeken a fehér alapon találjuk meg a fekete mintát. A magyarországi emlékanyagban egy 1619-ben kiadott Evangélium lapja őrzi a fehér alapú fejlécek egyik legszebb emlékét. 22 A. Sz. Zernova a moszkvai XVI— XVII. századi könyvek fekete alapon készült fejléceinek nagy számával szemben, hasonló fehér alapon készült dúcot alig közöl A moszkvai lü * Szent János evangélista. Miniatura, XVI. sz. eleje emlékanyagból a mi fejlécünkhöz hasonló szépségű növényi ornamentikát mutató fejlécet ugyanebből a korból egyáltalán nem mutat be. Kompozícióban legközelebb áll a Magyarországon levő Evangélium fehér alapú fejlécéhez a Pecsatnyi Dvor 23 által 1618-ban kiadott Oktoih fejléce. 24 Ez azonban az általunk vizsgált példánál rajzban szegényebb és a részletek finom megmunkálásában több hiányosságot mutat. Fametszetünkön a kettős pálcával kereteit fekvő hossznégyszög bal alsó sarkából kiindulva hullámzik az ornamentika az ellenkező oldal felé (2. kép), hasonlóan a Zernova által publikált példányhoz. Az 1619-ben megjelent, Magyarországon található Evangélium fejléce rajzban bár fejlettebb az egy évvel előbbi Oktoih fejlécénél, kompozícióban rokonságot mutat azzal. Feltételezhető, hogy mindkettőt ugyanaz a mester készítette. Valószínűleg az 1618-as Oktoih számára készült példányon kísérletezte ki a fehér alapú fametszet technikát, amit a követ22 Evangelia ucsitelnoje. 1619. A szentendrei Pozsárevácska templom gyűjteményében. 23 Pecsatnyi Dvor: az első orosz nyomda, 1563-ban alapították. A XVI —XVII. században az orosz könyvnyomtatás központja. 1564-ben itt adták ki Ivan Fedorov Apostolját, mely az első olyan orosz könyv, melynek készítője név szerint ismeretes. 1721-től a Szinodus nyomdájaként működött 1917-ig. 24 Zernova : i. m. 41 t., No. 278. Ukazatyelj. 18. p.
