Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Weiner Mihályné: Szalay Ágoston mézeskalácsforma-gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumban
újjáformálja a fáradt barokk elemeket és szemléletük ad a kor hanyatló emberábrázolását meghaladó valósághű megjelenést az ábrázolt főúri személyeknek. Ez jellemző a német—osztrák részekre. És hogyan kapcsolódik ide az önállóságát vesztett, fejlődésében megakasztott, egyre durvábban gyarmatosított Nyugat- és Felső-Magyarország, amely se nyelvileg, se földrajzilag nem tartozik az Alpes vidékhez, melyet erőszak csatolt az előbb tárgyalt területhez? Melyen a központosított monarchia idegen dinasztia alatt jött létre, s így már kezdetben gátló tényezővé vált? Hogy van az, hogy itt is ugyanazt a faragás-stílust találjuk? Természetes, hogy az akkori Magyarország nem tudott ellenállni a nyílt abszolutizmus kultúrpolitikájának s ez faragásain is tükröződik. Éppen a bábsütő mesterség területén, ami jellegzetes céhesipar volt, művészi alkotásai e korban általában céhen belül születtek — mutatható ki, hogy az első magyarországi mézeskalácsos céhet is csak osztrák mintára hagyták létrejönni (a magyarországi mesterek előzőleg a bécsi céhhez tartoztak). Az első magyarországi mézeskalácsos céh Pozsonyban alakult 1619-ben, de van egy 1684-ben kelt megújított privilégiumlevele is s ez világosan ,,. . . említett bécsi céhtől elválasztott, Magyarországon létesítendő mézeskalácsos céh"-ről beszél. 5 S a Felvidék többi bábsütőmesterei is ezt a privilégium-levelet vették alapul, szervezetileg ez volt a minta. A pozsonyi céh foglalkozott még csaknem két évszázadig a pesti és budai bábsütők ügyeivel is. Legtöbbnyire osztrák volt a megrendelő, a minta, az iparos — és mégis —, még ezen az aránylag jelentéktelen területen is adott néha életjelt magáról az elnyomott, de élő magyar nemzet : s ezt hol a magyar címer, hol magyar viseletek, hol esetleg még az elnyomó uralkodónak magyar ruhában való ábrázolásával is — de tudtára adta a világnak. Ezek apró jelek — a nemzeti kifejezésmód, a faragások területén Magyarországon csak a XIX. században virágzik ki igazán, teljes jellegzetességében, elsősorban Debrecenben és a Dunántúlon. Az itt tárgyalt faragások korában, a XVII., XVIII. században azonban még erősebb a magyarországi faragásokban is a „nemzetközi", közép-európai barokk formanyelve, mint a helyi jelleg, a gyűjteményt tehát egységesen ismertethetjük, ha a Nürnbergből eredő, de az ausztriai Alpes vidéken a legjellegzetesebb formákat alakító, s innen Nyugat- és Felső-Magyarországra kiható faragó stílust elemezzük, figyelembe véve az ezen belüli helyi változatokat. Mik tehát a gyűjteményben képviselt darabok sajátos stílusának ismérvei? Többnyire figurális, majdnem mindig bibliai tárgyú ábrázolás, külön csoport a címerek, és az úri viseletábrázolások. Jellemző bizonyos naiv konvenciókhoz való erős ragaszkodás : pl. a háromkirályos formák esetében : a Madonna mögött mindig kis ház, gyakran korintusi oszlopokon nyugvó falusi háztető, az egyik király térdel, leteszi a koronáját maga niellé a földre, a pásztorok közül az egyik mindig megemeli a kalapját, a királyok dobozt, fedeles serleget és szarv alakú olajtartót hoznak. A ló mindig emeli az egyik lábát, a hintóban mindig egy úr és egy hölgy ül, a hölgy mindig emeli az egyik kezét és legyezőt vagy virágot tart, a ló profilban látható, de a lovas felső teste szembefordul stb. Ezek mellett a naivitások mellett azonban a kompozíció rendkívül határozott és biztos. Szinte változtatni sem lehetne rajta. Minden és mindenki a helyén van. A zárt 5 Néhány felvidéki céh keletkezésének időpontja: Nagyszombat: 1697, Besztercebánya : 1726, Kassa : 1727, Lőcse : 1735. Részletesebben foglalkozik az említett privilégiumlevéllel : Weiner Mihályné : Magyarországi mézeskalácsforma-faragó központok. A Művészettörténeti Dokumentációs Központnak átadott kézirat. A céhlevél fényképmásolatát a besztercebányai múzeum (Krajské Múzeum v Banskej Bystrici) bocsátotta rendelkezésünkre, amiért itt is köszönetet mondok.
