Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Sternegg Mária: XVIII. századbeli minorita szerzetes munkája az Iparművészeti Múzeumban

bővelkedő szekrényt a faragott ornamentika — a rokokó fantázia igazi színterének mozgékony, játékos elemei — könynyeddé, kiegyensúlyozottá teszik. Fenti darabunkat Bárányné dr. Oberschall Magda ismertette egyik tanulmányában.

4 Véleménye szerint „szabadonálló sekrestyebútor lehetett melynek egyéb részeiből semmi sem maradt fent". Továbbá, stíluskritikai alapon feltételezi, hogy a szekrény készítője azonos azzal a Josephus Stesele laikus minorita fráterrel, aki 1772-ben az egri Minorita templom hajópadjait faragta. * * * 2. Tabernákulum hátoldala A magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása az egri Minorita templom. Alapkövét 1758-ban tették le,

5 akkor, amikor már áll a miskolci és épül a szegedi Minorita templom. Az egri templom építési és belső berendezési munkálataira az idegenből hívott és helybeli mesterek — mint pl. „Dominus Pictor" (J. L. Kracker), ,,D. Sculptor" (Motzer József), „D. Marmorizator" (Sporer Mihály) és az eddig név szerint nem ismert „D. Stukaturer" mellett, munkába lépnek a rend laikus fráterei is. 1769 áprilisában érkezik meg Szegedről az osztrák származású Stesele — továbbiakban Stöcherle — József, akiről á rendi névtár azt írja „hírneves szobrász és építőmester".

6 Magával hozza egyik társát, aki ugyancsak dolgozni fog a konventusban.

7 1770-ben megkezdi a főoltáron a „sugarak készítését",

8 1771-ben valószínűleg már a templomhajó padjait faragja (3. kép), mert 1772 decemberében a „hátsóbb padsort helyezi be az új templomba",

9 melyet 1773-ban szentelnek fel.

10 Ekkor a templom még nincs teljesen berendezve, de Stöcherle Miskolcra megy, ahol — Nyírbátorban 1775-ben bekövetkezett haláláig — dolgozik.

11 Miskolcon működik 1773-ban mint „arcularius novitius" a svájci származású 4 Bárányné dr. Oberschall M.: Az Országos Iparművészeti Múzeum régi magyar bútorai I. (Magyar Művészet X. 1934. 210. o.) 5 Az egri Minorita templom építéstörténetére vonatkozólag : Szmrecsányi Miklós : Eger művészetéről. Bp. 1937. 6 Nevét Szabó Erzsébet „XVIII. századbeli iparművész ferenc- (minorita) rendi fráterek" (Művészettörténeti Értesítő 1953. 1 — 2. sz. 183. o.) c. tanulmányában helyesbítette a „Magyarországi Minorita rend 1882. évi névtár"-át alapul véve. 7 Szmrecsányi id. m. 217. o. Gontinuatio Diarii etc. 1769. 8 Szmrecsányi id. m. 219. o. Gontinuatio Diarii etc. 1770. 9 Szmrecsányi id. m. 221. o. Continuatio Diarii etc. 1772. 10 Szmrecsányi id. m. 221. o. Continuatio Diarii etc. 1773. "Szabó E.: id. m.