Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Szabolcsi Hedvig: A bútorgyűjtemény néhány újabb szerzeménye

1. Diófából faragott renaissance pad. XVI. sz. v. — XVII. sz. e. Tárgyunk keletkezési idejének pontosabb meghatározásához stílusának be­hatóbb vizsgálata segít. A pad formailag, felépítésében az olasz eredetű cassapanca típus egyszerűbb, házi, világi használatra készült változata. 5 Az olasz analógiákat megvizsgálva feltételezhető, hogy egykor magasabb, kis dobogós talapzaton állt —- bár a pad szerkezete és formája ezt nem feltétlenül kívánja meg. Ez a kétségkívül olasz típusra visszavezethető padforma a XVI. században Itálián kívül Európában többhelyütt, nálunk Magyarországon is használatos volt. A homloklap faragványa (2. kép) igen gazdagon megmunkált, ölelkező akantuszinda, a középen elhelyezett címertől két oldalra szimmetrikus elrendezésű ; két szélén magasított alapon, a címerből megismert gyökerestől kitépett fát mint ornamentális lezárótagot látjuk viszont. Ez a motívum kissé elüt az akantusz­inda felfogásától és elvágja annak indítását. A központi hangsúlyú címer kétoldalt elhelyezett kompozicionális megfelelője kíván lenni. Maga az indadísz hármas ritmusú, az egyes részletek a hármas ritmizáláson belül más-más megoldásúak, ami az egész faragvány gazdagságát még erőtel­jesebben hangsúlyozza ki. Az indadísz olasz renaissance eredetű. Az a közvetlen és szoros kapcsolat, amely Erdélyt a XV. század második felé­ben Mátyás udvarával összefűzi, alapja a renaissance, közelebbről az olasz renais­sance rohamos erdélyi elterjedésének. A XVI. század elején a gyulafehérvári központ viszi, fejleszti tovább ezt a művészi irányt. Lázói János főesperes köré­nek erős művészeti hatása, majd a szintén budai kapcsolatú váradi központ döntően hatott a bútorművészetre is. A budai hatás nyomán elterjedt renaissance 5 W. Bode: Italienische Hausmőbel 1. Leipzig é. n. 12 — 14. o. F. Schottmüller : Wohnungskultur und Möbel der italienischen Renaissance. Stuttgart

Next

/
Oldalképek
Tartalom