Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Nékám Lajosné: Az Iparművészeti Múzeum XVI—XVIII. századi olasz majolika patikaedényei

NÉKÁMLAJOSNÉ AZ IPARMŰVÉSZETI MÜZEUM XVI-XVIII. SZÁZADI OLASZ MAJOLIKA PATIKAEDÉNYEI Az Iparművészeti Múzeum XV. századi majolika patikaedényeit már az előző, 1954. évi évkönyvünkben ismertettük.

1 Jelenlegi dolgozatunk célja a XVI., XVII. és XVIII. század első feléből származó patikaedények feldolgozása. Az olasz majolika patikaedény-gyűjteményünkből azonban csak azokat a kiemelkedő darabokat ismertetjük, melyekkel a majolika művészet különböző fázisait, vagy egyes vidék jellegzetes kerámiaművességét tudjuk illusztrálni. Az egyes csoportok bővebb ismertetése egy másik dolgozatunk célja lesz. Időrendi sorrendben, motívumok szerint tárgyaljuk gyűjteményünk eddig még fel nem dolgozott, kiemelkedő darabjait, melyek legnagyobb részt egy magyar műgyűjtő, Pékár Imre aukcióra került hagyatékából,

2 Wartha Vince műegyetemi tanár gyűjteményéből és a Múzeum külföldi vásárlásaiból gyűltek össze. A XVI—XVIII. századig előállított majolikák származás helyének megállapítása nem könnyű, mivel a félszigeten igen sok városban és kisebb jelentőségű helyeken is virágzott a majolikakészítés és nagy számban maradtak fenn mindenütt majolikák. Edényeink készítési helyét illetőleg analóg majolikák és egy-két esetben leltárkönyvünkben feljegyzett beszerzési hely megjelölése segítségével állapítottuk meg. Piccolpasso : L'art du potier — című műve, 0. von Falke, dr. J. G. Th. Graesse, B. Rackham, E. Mauceri, G. Ballardini, H. Wallis leszűrt eredményei és leközölt jegyei, a helyszíni kutatást és forrásmunkák felkeresését csak nehezen pótolták. Fontosabb majolikaközpontok voltak a XVI. században : Firenze, Faenza, Siena, Caffagiolo, Gubbio, Forli, Deruta, Castel-Durante, Urbino, Ferrara, MonteLupo, Venezia, Candiana, Padua, Ravenna, Róma, Savona, Genua, Pesaro, Turin, Nápoly, Castelli, és Szicília műhelyei : Palermo, Caltagirone, Sciacca, Katania, Trapani. Ezekben a városokban több nemzedéken át kiváló fazekasok dolgoztak, akiknek hírnevük készítményeik és sokszor a mesterek maguk is vándorlásaik közben messzeföldre eljutottak. A fazekasvándorlás és élénk kereskedelmi forgalom a helyi stílusjellegzetességeket részben elmosta. Általános stílusforma alakult ki, ami magábaolvasztotta és feldolgozta a középkor egyes hagyományait, a keleti iszlám művészet elemeit és az ujjongva feltalált ókor ter1 N. L.-né az iparművészeti Múzeum XV. sz.-i patikaedényei. Az Iparművészeti Múzeum évkönyvei. Bp. 1954. 2 Ernst Múzeum 1922. évi XVIII. sz. aukciója.