Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

3. I. Rákóczi György könyvtáblája 1622-ből. Előlap. újonnan és öntenem", ,,

sculptor és fusor vagyok". De ugyanebben a levelében „aranyas" könyvkötések készítésére is vállalkozik.

12 E bonyolult kérdések részletes tárgyalásába nem óhajtunk itt belebocsátkozni, csupán azt kívánjuk megjegyezni, hogy hazánkban, ahol már korán fejlett s mindvégig európai színvonalú az ötvösművészet, a könyvkötőművészet is — a kutatások remélhető kibővülésével — osztozik majd ennek dicsőségében. Erdély művészi könyvkötéseiről szólva, eddig csupán az ún. legyeződíszes Apafi vagy Bornemissza, majd pedig a XVIII. századi színes pergament kötéseket említették. Az Apafi-korszak azonban már politikailag is, művészetileg is a hanyatlás időszaka. Az Apafi Mihály és Bornemissza Anna nevéhez fűződő könyvkötések díszítésének művességi és művészeti alapja éppen az általunk tárgyalt időszakban található meg, ennek a korszaknak könyvkötészeti stílusából nőtt ki. A tanulmányunk tárgyát képező kötéscsoporton, illetve az azt létrehozó műhelyen kívül a XVII. század első felében még két műhelyt, illetve kötéscsoportot tudunk kimutatni. Elsőként említjük a kötéseknek — egy, a húszas években létrejött csoportját. Ez egykorú gyulafehérvári, kassai és XVI. századi nagyszombati nyomtatványokat tartalmaz, továbbá két példányt a Bártfán 1628-ban nyomtatott Feidelmecnek serkentő oraia-ból.

13 Ez utóbbiakkal kapcso12 Töltésinek Láng Jánoshoz írott levele Debrecen 1685 Orsz. Levéltár, Missilis. 13 Orsz. Széchényi Könyvtár R. M. K. I 566/a B. variáns 3. pld., és a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában: Ráth 126/2