Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

is olaszokra bízza,

4 de nem nélkülözi a kitűnő hazai mestereket sem. Az udvar hol Kassán, hol Gyulafehérvárott tartózkodik, a fejedelem dolgoztat itt és ott egyaránt ; a főrangúak pedig ott szerzik be használati és luxustárgyaikat, ahol a fejedelem. I. Rákóczi György folytatja Bethlen munkáját — jóllehet politikai elgondolásaikban némi különbség mutatkozik — lényegében azt a művészi irányt pártolja, amit nagy elődje. Már fejedelemsége előtt kapcsolatban állt Bethlennel, Erdélyben, Gyulafehérvárt gyakran megfordult. Pataki udvartartását viszont fejedelemsége idején is fenntartotta. Adataink szerint egyaránt dolgoztatott a Felvidéken és Erdélyben. Rákóczi is nagyarányú építészeti tevékenységet fejtett ki, az építtetőknek — mint Bethlen is — kedvezményeket, ingyen telket nyújt, hogy fokozza az építő kedvet a fejedelemség egész területén. Sárospatakon a falak I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága után létrejött új berendezkedésről tanúskodnak, s az új berendezkedés leírásában az egykorú források sem szűkszavúak. Sárospatak élete fellendül attól az időtől kezdve, hogy a nagyszerű házaspár ide költözött. Erre az időre esik a sárospataki ötvöscéh alakulása.

5 Máig fennmaradt ötvöstárgyak azt mutatják, hogy két kolozsvári ötvös is dolgozott Rákóczi számára, levelezéseiben pedig leggyakrabban említi a kolozsvári Brozert. Állandóan szó kerül itt gobelinekről, „arany és ezüst fonállal szőtt szőnyegekről, selymekről" stb. is. 1635-ben a fejedelemasszony írja Gyulafehérvárról, hogy meghalt a szegény öreg bársonymetsző.

G Talán őt is még Bethlen hozatta Itáliából udvarába. A Bibliotheca Corvina emléke is élt és hatott. Állítólag már Bethlen Gábor is fáradozott a pusztulásnak indult, kallódó kódexek visszaszerzésén, Rákóczi György pedig a portával tárgyalt — sajnos eredménytelenül — hogy megszerezze könyvtára számára a páratlan emlékeket. A mohácsi vész után a magyar nemzeti jellegű szellemi élet központja Erdélyre és a Felvidékre tevődött át. Ruda után az első nyomdák itt alakultak ; Gyulafehérvárott 1542-ben fejedelmi udvartartást rendeztek be, majd 1567-ben János Zsigmond ide hívja a magát királyi nyomdásznak nevező Hoffhalter Raffaelt. A nyomda később megszűnik, de Bethlen Gábor 1619-ben újra fejedelmi nyomdát állíttat, mely egészen a tatár betörésig, 1658-ig működik. Á kassai Moller Miklós — akit Bethlen hozott ide — ugyancsak a fejedelem typographusának nevezi magát 1622 körül.

7 Bethlen Gyulafehérvárott rendezett be könyvtárat ; Rákóczi nemcsak itt, a fejedelmi székvárosban, hanem Patakon is tartott könyvesházat.

8 A gyulafehérvári könyvtár az 1658-as tatárbetörés áldozata lett, csupán Rákóczi sárospataki könyvtárának egy része maradt fenn. Rákóczi Györgytől 4

Szekfü Gyula, Bethlen Gábor. Bp. 1929. 204-től 206. old. Felhasználtuk továbbá az alább

1 munkákat : Radvánszky Béla : Udvartartás és számadáskönyvek I. kötet, Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. Bp. 1888. és Szilágyi Sándor: Magyar történeti életrajzok, VI. kötet, Bethlen Gábor és udvara 1580-1629. Bp. 1890., Tolnai Gábor : Régi magyar főurak Bp. 1939. 5 Dercsényi Dezső — Gerő László : A sárospataki Rákóczi vár. Bp. 1953. — ötvösökre vonatkozólag Kőszeghy Elemér : Magyarországi örvösjegyek Bp. 1936. I! Szilágyi Sándor: A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése Bp. 1875. Felhasználtuk továbbá Szilágyi Sándor I. Rákóczi György Bp. 1893., Kopp Tibor : Erdély művelődése I., II. Rákóczi György korában Nyitra 1903 c. műveket és az erdélyi országgyűlési emlékek megfelelő köteteit. 7 L. Szabó K. i. m. I. kötet, 522 stb. — Moller Miklósra vonatkozólag Magyar könyvszemle U. F. VI. 1898. 274-275. old. 8 Harsányi István, A sárospataki Rákóczi-könyvtár és katalógusa, Bp. 1917. 5 old. További hivatkozás Protestáns egyházi és iskolai lapok 1875. 618 — 619. old.