Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - B. Koroknay Éva: Brandenburgi Katalin könyvtáblája

B. KORO KN AY ÉVA BRANDENBURGI KATALIN KÖNYVTÁRLÁJA Az erdélyi fejedelemség ragyogó korszakának jelentős emlékét őrzi az Iparművészeti Múzeum : egy könyvet, amelynek kötéstáblája Bethlen Gábor feleségének, Brandenburgi Katalinnak nevét és az 1629-es évszámot viseli

1 (1., 2. kép). A nyomtatvány — Feidelmeknec serkentő oraia — Prágai András szerencsi prédikátor fordításában. „Az tekentetes es Nagyságos Vrnac &c. Felső Wadaszi Rákóczi Györgynec parancsolattyara" jelent meg magyar nyelven Bártfán az 1628-as esztendőben.

2 A magyar könyvkötészet alkotásait a bibliophilia e virágzó korszakában, a XVI. században és a XVII. század első felében alig-alig ismerjük. Hogyan kerül elénk ez a magas művészi fokot elérő, komoly műgyakorlatról tanúskodó, az általános európai stílusáramlatokba beleillő, de attól mégis eltérő művészi könyvkötés? Nem véletlen, hogy ennek a könyvtáblának mind ez ideig méltatója nem akadt. Részletes tárgyleírás, akvarell-másolat készült róla,

3 senki nem kísérelte meg azonban, hogy a magyar könyvkötés művészetének történeti folyamatába beillessze. Egyetlen könyvtábla alapos vizsgálata a problémák özönét veti fel, ismeretlen munkák egész seregét vezeti szemünk elé. A magyar könyvkötészet történetének még nem ismertetett, nagy jelentőségű időszakáról van szó, ezért szükséges, hogy szélesebb körben, a fejedelemség kulturális és művészeti életének egyéb megnyilvánulásait is figyelembe véve jelöljük ki Brandenburgi Katalin könyvének helyét a magyar művészet történetében. * * * A XVI. század a magyarság harcokkal és megpróbáltatásokkal teljes időszaka. A kedvezőtlen körülmények ellenére azonban nagy számban maradtak fenn magas művészi színvonalú ötvös munkák, hímzések, kerámiák — főként iparművészeti emlékek — amelyek arról tanúskodnak, hogy a gyászos kimenetelű mohácsi vész és a XVI. század állandó háborúi nem szüntették meg a Mátyás udvarába virágbaszökkenő művészeti életet, csak szűkebb keretek közé szorították azt. Amikor lehetőség kínálkozott, helyenként teljes pompájában bontakozott ki a jellegzetesen magyar, későrenaissance művészet. 1 Ltsz. 51.1300. Méret: 31,7 x 20,4 cm. 2 Szabó Károly, Régi magyar könyvtár Bp. 1879. 1./566. 3 Végh Gyula, Régi magyar könyvkötések, Bp. 1936. 25 old. (9. szám) „Gondos és nagy technikai felkészültségre valló kötés, Bártfa (?) 1629." megjegyzéssel. — Továbbá Végh Gyula akvarellgyűjteményében. Régi magyar könyvkötések c. kötetben 4. tábla. Orsz. Széchényi Könyvtár, kézirattára Fol. Hung. 2412. (A mellékelt kézirat szövegében sem történik említés könyvkötésünkről.)