Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Major Gyula: A japán fametszetművészet kialakulása és a Torii-iskola

A Japán fametszetművészet kialakulása és a Torii-iskola Major Gyula A Keletázsiai Művészeti Múzeum japán fametszetgyűjteménye közel százötven mesternek mintegy ezerkettőszáz metszetét foglalja magában. Legnagyobb részét — közel ezer darabot — Vay Péter állami megbízásból vásárolta Japánban 1906 körül; a Szépművészeti Múzeum részére. A gyűjtemény 1919-ben, a Hopp Ferenc Keletázsiai Múzeum alapításának évében került jelenlegi helyére. A Vay-gyűjtemény figyelmesebb átvizsgálásával arra a megállapításra juthatunk, hogy Vay Péter a gyűjtemény megvásárlásánál nem törekedett e művészeti ág oly irányú begyűjtésére, hogy az lehetőleg teljes képet adjon a japán fametszetművészet fejlődéséről, így a XVIII. sz. legnagyobb része egészen a nyolcvanas évekig csak egy-két lappal szerepel. A megvásárolt metszetek nagy többségénél a minőség is gyakran kifogásolható. Különösen áll ez a különben jelentékeny számú metszettel képviselt három nagy XIX. századi mesterre, Toyokunira, Hokusaira és Hiroshigére, akiktől több mint 400 metszetet szerzett be Vay, köztük számos nagyon is gyenge minőségűt. Ugyanakkor azt is el kell ismernünk, hogy a Vay-gyűjtemény ben számos értékes és nagyon szép metszet található, köztük ritka és nehezen beszerezhető mesterektől. Legfőbb érdeme, hogy megvetette az alapját a Múzeum japán fametszetgyűjteményének, és komoly lehetőség nyílott általa a japán grafika tanulmányozására. Felvinczi Takáts Zoltán, a Keletázsiai Múzeum első igazgatója, a két világháború közötti időben a Vay-gyűjtemény ben nem szereplő, de a japán fametszet kialakulása és fejlődése szempontjából jelentős mesterektől, mint Morcnobu. Kiyonobu, Masanobu, Sukenobu, Harunobu, Kiyomitsu I. stb. számos értékes metszetet szerzett meg a Múzeum részére részben vásárlás, részben ajándékozás vagy letét révén. , A felszabadulás után is jelentős anyaggal gyarapodott a Múzeum japán fametszetgyűjteménye.