Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Schubert Márta: Későantik textilművészet
zsoldosok rótták fel nevüket, Naukratis a VII. századtól csomópontja a görög városok egyiptomi kereskedelmének — görög művészek, iparosok, kereskedők jönnek Egyiptomba, 18 és Egyiptom kultúrájának erős hatása jellemzi a görögség ekkori művészetét. Annál is inkább, mert Egyiptom művészete ekkor jelentős realista fejlődésen megy át. Az egyiptomi állam fokozatos gyengülése nem volt feltartóztatható. Az egyiptomiakban ez ébresztette azt a gondolatot, hogy az ország hanyatlásának okát az ősi hagyományok elfeledésében és az idegenek beáramlásában kell keresni. 19 A görögök elleni közhangulatot erősen szította az egyiptomi papság, támogatta azt a kulturális-művészeti törekvést, amely a távoli mult hagyományait archaizáló, sokszor utánzó módon próbálta életre kelteni. 20 A belsőleg meggyengült Egyiptomot a régi kultúra feltámasztásának e mesterséges kísérletei nem menthették meg. Egyiptomot elfoglalták a perzsák. Közel egy évszázadig volt perzsa uralom alatt Egyiptom. A perzsákat Athén és Kyrene támogatásával rázta le, és görög segítséggel igyekezett visszaverni a második perzsa hódítás kísérletét is. De a kivívott függetlenség rövid életű volt. A makedón Sándor által létesített birodalom-kolosszus, ez a soknépű és soknyelvű ideiglenes konglomerátum, 21 Egyiptomot is, a görög városokat is, Iránt is magában foglalta. A Nagy Sándor birodalma romjain kialakult, hellenisztikus diadochállamok között a Ptolemaiosok (Lagidák) Egyiptoma tölti be gazdaságilag és kulturálisan a legfontosabb helyet. „A földközi-tengeri népek történetében" — írja V. Sz. Szergejev — ,.a hellenisztikus államok a társadalmi fejlődés külön szakaszát jelentik. A rabszolgatartó alap megmaradt, de a mezőgazdaságban és az iparban nagy jelentőségre tett szert az olyan félszabad termelők munkája, akik a római kolónusok típusához állnak közel. Ami a politikai berendezkedést illeti, a hellenisztikus társadalmak a klasszikus polis és az ókori keléti monarchia vonásait egyesítik magukban ... A hellenisztikus arisztokrácia többségében külföldi elem volt. Ez a körülmény a kor osztály harcára az idegen elnyomók elleni nemzeti harc sajátos bélyegét nyomta rá." 22 A ptolemaiosi korban Egyiptom lakosságának mintegy egyötöde kiváltságos helyzetű idegen. Az idegenek jelentős részben makedónok, valamint görögök. A formailag fáraóként uralkodó Ptolemaiosok mindent elkövetnek, hogy magukhoz kapcsolják őket. Az Összes jelentős pozíciókat idegenekkel töltik be. A dinasztia az idegen katonákat, hivatalnokokat, kereskedőket földadornányban részesíti. De az adományok nem a királyi földekből kerülnek ki, hanem — mivel a fáraó jog szerint minden és mindenki a királyé — az egyiptomiak földjét veszik el, rendszerint úgy, hogy a volt 18 Az egyiptomi-görög kapcsolatok magyarnyelvű összefoglalására 1. Dobrovits Aladár: Egyiptom és a hellenizmus, 1942, valamint Oroszlán Zoltán—Dobrovits Aladár: Az egyiptomi gyűjtemény, 1939, vezető. 39 V. i. Avgyiev, i. m. 268—271. old. 20 U. o. 21 I. V. Sztálin: Marxizmus és nyelvtudomány, 229, old. 22 V. Sz. Szergejev: Az ókori Görögország története, 299. old. V 2* 19
