Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Koós Judit: Kossuth szerepe a magyar iparművészet történetében
ban iparművészetünk haladó hagyományait képviselő selyemdamaszt a Valeró-gyárból, Steindl Ferenc készítette bútorok, és a többi emlékek? — Lenne-e adat iparművészetünk egyik legizgalmasabb korszakáról? Vájjon nem lennénk-e szegényebbek egy eszmével, egy lelkesítő, alkotó mozgalommal, amelynek felemelő célja volt elmaradt, magára hagyott nemzetünket nevelni a szépnek ismeretére és szeretetére? Kossuth volt a vezér, a szervező, elméje egy pillanatig sem nyugodott, mindig újabb és újabb terveket készítve. S ha a zsenge magyar műipar felmutatott iparművészeti értékeket, ő volt az első a dicséretben, a buzdításban, a bátorításban, és magáénak érzett minden művészi ipari alkotást, melyet magyar földön, magyar mester, magyar anyagból teremtett. Kossuth hitt népe erejében, s erre a hitére merte építeni politikáját. Nem utolsó sorban a magyar művészi ipar megteremtésének politikáját is. Irodalom A Magyar Országos Védegylet alapszabályai. Lipcse, 1845. Az első magyar iparműkiállítás Pesten, 1842-ben. Világ, 1842. 74—75. sz. Az Iparműkiállítási díjbírálatok eredménye. Hetilap, 1846. 82. sz. Az Iparműkiállítás meg van nyitva. Hetilap, 1846. 65. sz. Az Iparműkiállítási sorsjáték iránt. Hetilap, 1846. 77. sz. Az Iparműkiállításról vélemények. Hetilap, 1846. 66. sz. Az Országos Védegyesület alapszabályai és alakulásának rövid leírása. H. é. n. Die erste ungarische GeWerbeausstellung und ihre Resultate. Siebenbürger Bote, 1842. 25. sz. Előleges tudnivalók az 1846-ban tartandó harmadik iparműkiállítás tárgyában. Hetilap, 1845. 34. sz. Első iparkiállításunk ötven évvel ezelőtt. Vasárnapi Újság, 1892. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp., 1951. Közoktatásügyi Kiadó. F. R.: Zweite ungarische Gewerbeaussteilung in Pesth. 1843. Pester HandlungZeitung, 1843. szept. 9., 13, 16, 23. sz. Gelléri Mór: Az iparügy napi kérdései. Bp., 1880. Aigner Lajos kiad. Gelléri Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből. Bp., 1912. Országos Iparegyesület. Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői, Bp., 1887. Dobrowsky ny. Hentaller Lajos: Kossuth és kora, Bp., 1894. Athenaeum. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország törtéhetéből. 1864. Genf. Hirdetmény az iparműkiállítási sorsjátékról. — Hetilap, 1846, 53, 55. sz. Iparműkiállítás. — Hetilap, 1846. 74. sz. Iparműkiállítás. — Pesti Hirlap, 1842. 150., 174. sz. Iparműkiállítás a nemzeti múzeumban. — Hetilap, 1845. 61. sz. Iparműkiállítási sorsjáték. — Hetilap, 1846. 74. sz. Iparműtár. — Hetilap, 1846. 38. sz. Iparműtári első nyereményhúzás és törlesztés. — Hetilap, 1846. 88. sz. Jelentés az első magyar iparműkiállításról. A magyar Iparegyesület igazgatóválasztmánya megbízásából szerkeszté Kossuth Lajos választmányi aligazgató. Pest, 1843, Landerer és Heckenast. Jegyzék az első magyar iparegyesületi kiállításra beküldött tárgyakról. Augusztus 25-én, 1842 — Verzeicyniss jeier Gegenstäde, welche zur ersten ungarischen Gewerbe- Ausstellung am 25. August 1842. eingesendet wurden. Pest 1842. Kállay László: A 150 éves Goldberger-gyár. Magyar textilipar-történelem, 1784— 1934. Bp., 1935. Textilipari Üjság kiad. Kenéz Béla: Ipari öntudatunk ébresztői. Bp., 1945. Orsz. Iparegylet. Kerékgyártó János: Kossuth Lajos, Bp., Athenaeum. Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. Bp., 1942. Athenaeum. Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. Emlékkönyv. — Bp., 1952. Akadémiai kiad. I — II. K.
