Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Sternegg Mária: Az Iparművészeti Múzeum két francia hárfája
A hárfa készítési idejét stílusa, a felhasznált motívumok és a bár csak leírásokból ismert, de hárfánkkal azonosítható analógia 27 alapján 1780 körüli években határozzuk meg. Másik bemutatandó hárfánk is az egyszerű pedálhárfák csoportjába tartozik. Neves hárfakészítő család — Nader man — nevével jelzett. Az apa, Pierre-Joseph Naderman 28 hangszerkészítő és kiadó. Jelentékeny hírnévre tett szert, mint Marie Antoinette hárfáinak készítője. Párizsban a Conservatoire gyűjteményében, valamint Londonban a South Kensington Museum-ban őrzik Marie Antoinette Naderman-hárfáit. 20 E két remekmű szabadonálló faragványokkal és chinoiserie jelenetekkel díszített, a hárfák oszlopát spirálisan* faragott virágfüzér fonja körül. E két rendkívüli darab fogalmat ad arról a gazdag kiképzésről, amellyel a Naderman-fiúk apjuk műhelyében megismerkedtek, s amellyel ez a hangszerkészítőcsalád valóságos iparművészeti remekművekké varázsolta hárfáikat. Az „Annonces, affiches et avis divers"-ben hirdette készítményeit a többi neves hangszerkészítővel együtt. Egy hárfa ára 1776-ban Nadermannál 15 Lajos-arany, Holtzmannál 12. Az 1766. I. 30-i számban a következő hirdetést 30 olvashatjuk: „Le sieur Nadermann, facteur de harpes, avertit qu'il fait des harpes de toutes sortes de calibres, propres pour transporter en ville et à la campagne ... et qu'il est parvenu à en faire, dont le corps est en cuivre, la table et le rest en bois couvert d'un beau vernis chinois, avec belle peinture, sculpture et dorure. Ces harpes, de l'aveu des amateurs, ont plus d'harmonie que toutes celles qui ont été faites jusqu'à présent. Le sieur Naderman en fait aussi dont le corps est couvert de bois de rose, qui sans diminuer rarmonie de l'instrument, le garantit des fractions et des éclats auxquels les autres sont sujets. On voit ces nouvelles harpes les mardis, jeudis et samedis, excepté les fêtes, chez l'auteur, rue de Charenton, faubourg Saint-Antoine, entre les rues Saint-Nicolas et Tra versiére, vis-à-vis un pâtissier." Az atya halála után két fia társult, s folytatták a hárfák gyártását apjuk rendszere — „méchanisme à crochets à simple mouvement" — szerint. Hárfánk származási ideié — meghatározásunk szerint — 1800—1810, tehát már a kettős vezetés alatt álló műhelynek a terméke. Francois-Joseph Naderman 31 (sz. Párizs, 1773, meghalt, u. o. 1835.) híres hárfaművész és tanár. 1708-ban Münchenben és Bécsben nagy sikerrel hangversenyezett. Ragyogó előadásmódra tett szert, de tehetségének teljes kifejtésében nagyfokú elhízottsága akadályozta. A restauráció után „harpiste de la chapelle et de la chambre du roi". A párizsi Conservatoire (annakidején „L'éeole royale de musique et de déclamation") hárfatanszéke 1825-ben létesült, első tanára F. J. Naderman. Több mint 50, hangszerére írt kompozíciót hozott nyilvánosságra, 32 versenyeket, „quatour"-okat két hárfára, hegedűre és csellóra, hárfa-triókat, hárfa-szonátákat, számos fantáziát, caprice-t stb. Legfontosabb azonban iskolája — „L'éeole ou Méthode raisonnée pourla Harpe". Études-jei E. Schuecker (Lipcse) és H. Katona által revidiált újabb kiadásban a hárfastúdiumnak ma is tananyagát képezik. 33 27 Sachs, C: 22. jegyzetben id. m. „2382. Pedalharfe aus Mahagoni mit siebenspänigem Körper, kannelierter Säule, Schnitzvolute, 36 Saiten, Ei — e 3 und Zudrücken. Die Decke hat vier Lochgruppen, zwei Einzellöcher und bunte Still-leben; am Halsansatz die Brandmarke: H. Holtzman, A. Paris. H.: 144, T.: 65, B.: 32. Paris, 1780 Jahre." 28 Zingel, H. J.: id. m. 246. old. 29 Lavoix, H.: Histoire de la musique. Paris é. n. 341. old. Rambosson: id. m. 97. old. 30 Havard, H.: id. m. 1149. old. 31 Fétis, F. J.: Biographie universelle des musiciens. Paris, 1878. 274. old. Mendel: Musikalisches Konversationslexikon. VII. k. 227. old. 32 Pazdirek, F.: Universal Handbuch der Musikliteratur aller Zeiten und Völker. XXI. k. 13. old. 33 Rékai Miklós hárfaművész, a Zeneművészeti Főiskola tanárának szíves közlése.
