Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Cserey Éva: Két reneszánsz arcképes kályhacsempe
Két reneszánsz arcképes kályhacsempe Cserey Éva A reneszánszkor stílusának egyik jellegzetes vonása, hogy a használati és dísztárgyakon egyaránt megörökítik az akkor uralkodó királyi személyeket. Képmásaikat a XVI. században oly elterjedt és divatossá vált grafika-, fa- és rézmetszetekről másolják. 1 Az Iparművészeti Múzeum kályhacsempe-gyűjteményében több ilyen király-alakos csempét találunk. Jelenlegi kutatásunkban két, hazánkkal kapcsolatban álló uralkodó arcképével díszített kályhacsempével foglalkozunk. I. L. Ferdinánd királyt ábrázoló csempe. A négyzetes tükrű, vegyesmázas 2 előlapon árkádos oszlopok alatt mellkép látható. A balra forduló király fején sávos, nagykai imájú kalap van. Alig vállig érő haja simára fésült, fiatal arca bajusztalan és szakálltalan. A spanyol divat szerint készült ruhája négyszögletes kivágású, mely alól kilátszik a sűrűn ráncolt ing. A bő ruha ujja csuklóban összefogott. E fölé í:z oldalt hasított ujjú körgalláros palást borul. Nyakában az aranygyapjas rend. Kezében nyitott koronát, címerpajzsot tart. A csempe alapanyaga barnáspiros cserép. Színezése igen élénk. A háttér zöld, az alak kék, zöldessárga, mangánviolával festett, a testrészek fehérek. Az előlap jobboldalán a plasztikus oszlop jól kivehető, míg a baloldalit lefűrészelték, éppen úgy, mint az előlaphoz illeszkedő fiókrészt is. A csempe jobbsarkában levő hétszirmú rozetta is jól kidolgozott és több színű (67. kép). Méret: m: 0,223 m, sz: 0,19 m. 3 A királyné alakjával díszített csempe: Az előzőhöz hasonló reneszánsz keretben ábrázolt mellkép jobbra fordul. Arannyal áttört, drágakövekkel ékesített főkötőt visel, mely felett széles cikkelyes kalap látható, haja oldalt kilátszik. Ruhája az előzőhöz hasonlóan spanyol divat szerint készült, elől szögletesen kivágott. Az egybeszabott öltözetet keskeny öv szorítja a derekhez. A mellet és a n^^akat sűrűn ráncolt ing borítja. Felette széles, ékköves láncon kerek, gyöngyös boglár, és mellette még egy keskenyebb és hosszabb aranylánc lóg. A deréknak felhasított, bélelt, bő ujjai vannak. A királyné kezében nyitott koronát és Magyarország címerpajzsát tartja. Csempénk anyaga sárgásbarnás, színezése hasonló az előzőhöz. Ennél a sérült és kiegészített csempénél gyengébb a plasztikai kivitelezés. A reneszánsz-oszlopok ugyan mindkét oldalon megvannak, de stilizáltabbak. A jobb- és balsarokban lévő rozetta csak négyszirmú és egyszínű. Az előlaphoz illeszkedő mély hátsó fiókrészt itt is eltávolították. Méret: m: 0,215 m, sz: 0,21 m (68. kép). 4 1 Vajer L.: Magyar uralkodók, Bp. 1942. 2 Vegyesmázon az ón- és ólommaz egy tárgyon való alkalmazását értjük. 3 Iparművészeti Múzeum, Ltsz: 4826. Vétel Eggert J., 191.10 K. 4 Iparművészeti Múzeum, Ltsz. 4825. Vétel Eggert . J. 191.10 K. Méret: m:... 0,215 m, sz.: 0,21 m. Az uralkodók arcképeinek szerepeltetése már korábban is megtalálható. A gótikus királyi paloták magyar díszkályháin megjelenik Zsigmond király álló alakjával díszített kályhacsempe, pl. a budai vár ásatási anyagában is. Személyében nem nehéz felismerni a metszetekről, festményekről jól ismert szakállas, kucsmás fejet. A Mátyás király alakjával díszített budai kályhák világviszonylatban is első helyen állanak. Az előző egyszínű mázas csempével szemben ez már vegyesmázas, valószínűleg természet után készült ábrázolás. A központi hatalom felbomlásával bizonyos hanyatlás érezhető. Ebből a korból való pl. a Vasváron előkerült mázatlan csempe, mely Kádár Z. (Műv. Tört. Ért. 1953. 1—2 sz. 69. old.) szerint II. Ulászlót feleségével és fiával mutatja be. A meglehetősen provinciális jellegű csempe érem vagy metszet sokszorosított példánya.
