Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Tasnádiné Marik Klára: A Rozsnyói Finomedénygyár termelési kimutatása és árjegyzékei a múlt század közepéről

Rozsnyó már a 19. sz. közepén butykost, csörgőskorsót és kulacsot kínál árjegyzékeiben. A magyar népies formák már a magyarországi habán művességben is úgy a kerámia, mint az üveg vonalán megjelennek, de a legszebb művészi megfogalmazást porcelánban Regécz csörgőskorsóival érik el. A rozsnyói keménycserép manufaktúráról iparművészettörténeti irodalmunkban igen kevés adatot találunk. Múzeumunk gyűjteményében a legutóbbi időkig mindössze két áttört szélű, egy kék festett díszű és egy sima fehér tányér viselte a benyomott „Rosenau" jelzést. Nemrégen vásároltunk néhány levesestányért, ezek azonban már a mult század végéről valók, jelzésük már. magyar: „DS Rozsnyón" vagy csak „Rozsnyón" benyomottan.

1 V Az Iparművészeti Múzeum adattárának kéziratgyűjteményében megtalálható a „Rozsnyói Finomedénygyár" három irata. Egyik a gyári kiadások elszámolása 1850 október havából (4. ábra), a másik kettő, készítményeinek árjegyzéke 1855. március 23-áról (4. ábra), illetve 1859. augusztus elejéről (5. ábra). A gyári kiadások jegyzéke, amelyet nevezhetünk termelési kimutatásnak, igen jóminőségű papiroson, kézzel nagyon pedánsan tintával vonalazott és rubrikázott, német nyelven, itt-ott góttal kevert latin betűkkel, gyakorlott és szakavatott ember írásával, mosolyt keltő helyesírással és terminológiával két és fél oldalon számol el 1850. év október havának gyári termeléséről és kiadásairól, egy jelentős teljesítőképességű műhely képét adva. A négyrét összehajtott papiroson kívül a felzet: „Monathlieher Fabriks-Conto von Monath October, 1850". A kimutatást író és aláíró üzemvezető „Anton Hoffmann Werkf." neve után ott látható a mai ember számára már utánozhatatlan tízhurkos kacskaringó, amelyre Hoffmann Antal talán büszkébb volt, mint üzemvezetői mivoltára. A kimutatás felsorolja az üzem alkalmazottait, festőkön, korongoson, formázókon keresztül a napszámosokig, majd elszámol a felhasznált nyersanyagról és a főbb tételek ismétlésével zárul. Elsőnek kitűnik, hogy a fes1 Dubravszky Sándor nevének kezdőbetűi, aki a 19. sz. nyolcvanas éveiben a gyár tulajdonosa volt (1. Petrik L. i. m. a alább).