Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Major Gyula: A japán fametszetművészet kialakulása és a Torii-iskola

Kiyonobu metszetének a korát a következő adatok alapján állapíthatjuk meg. Isabro színész a XVII. század második évtizedében kezd működni (Kurth adatai szerint), Nishimura Shigenobu legkorábbi metszetei között is szerepel egy Isabrot ábrázoló kép, a 20-as évek végéről. Kiyonobu 1720 után kezdi meg az ő urushi-e képeit készíteni, de minthogy metszetünk inkább tan-e csoporthoz sorolható, azért a metszetet 1720—25 közöttire becsülhetjük. 4. Torii Kiyomasu: Lovagi kalapot tartó nő (51. kép). Minden valószínűség szerint női szerepet játszó férfi színész portréja. Ezt sejteti a ruházaton két helyen is „mon"-ként szereplő „haru" = tavasz jel, mely jelet a későbbi mestereknél több kurtizán ruháján is megtaláljuk. Lehetséges azonban, hogy lovagjától búcsúzó oirant ábrázol. A nő tipikus Kaigetsudö-beállításban all, kezében a férfikaiappal, festői ruháza­tának alsó részét szélesebb indavonalak és levéldíszek borítják. A ruha felső részét tisztán nyomástechnikával (kontúrnélküli nyomással) képzett vonaldíszek borítják. A metszet két dúccal készült nyomat. A ruha indadíszei, a nyak körüli alsóruha függő­leges vonaldíszei, továbbá a kalap belsejének párhuzamos vonalai zölddel, az alsóruha lábkörüli része, a felsőruha vonaldíszei és a kalap szalagjai vörös (beni) színnel van­nak festve, illetőleg nyomva. Tekintve, hogy a kétszínnyomat feltalálása 1743-ra esik, viszont Kiyomitsu már az ötvenes években 3 dúccal dolgozik, a metszet idejét 1743 és 1750 közötti időre tehetjük. 5. Torii Kiyohiro: Vizet hordó nő (52. kép). Kétszínnyomatú metszet. A Múzeum korai metszetei közül az egyik legművészibb és legjobb állapotban fennmaradt metszete. Kiyohiro ezen metszete a látszat ellenére is színészportré. Ezt elárulja a ruházaton, a jobb vállon látható mon-jel. Rendkívül díszes ruházatban álló nőt ábrázol, vállán átvetett bambuszrúddal, melynek két végén vizesvödör van. A nő alakja még nem nyúlik meg annyira, mint Kiyomitsunál, csak a kéz kezd nála már aránytalanul kicsiny lenni. A fej az első két Toriinál ismert ovális formát mutatja. A fekete színnek gazdag alkalmazása (nem urushi szín!), az ebben az időben mind gyakrabban és gyakrabban használt zöld szín és az ugyancsak a korban kedvelt narancssárga szín teljesen egy háromszínű nyomat hatását kelti. 6. Torii Kiyomitsu: Fiatal nő pipával. (53. kép). Kétszínnyomatú metszet. Kiyo­mitsu I. korai, művészi szempontból értékesebb korszakából való. A zöld szín erősen dominál, nemcsak a ruházaton, hanem a háttérben szereplő falrészleten és a metszet b'il felső részén ábrázolt háttérül szolgáló fánál is. A nő ruházatát bambuszlevelek díszítik rózsaszínű alapon. Kiyomitsu női alakjai mind jobban eltávolodnak Moronobu és az első Torii mes­terek női alakjaitól. A fejek kezdenek aránytalanul kisebbedni, a nyak megvékonyo­dik, a kezek abnormálisan kicsinyek. Eár Kiyomitsu legtöbb metszete nem-közelíti meg elődjének, Kiyomasunak művé­szi kivitelezését, közölt metszetünk Kiyomitsu legszebb fennmaradt metszetei közé tartozik, jóllehet maga a lap kissé kopott és sérült. A metszet keletkezési idejét 1750—55 közötti időre becsülhetjük. 7. Kiyonaga: Oiranok sétája (54. kép). Kiyonagának egy korai metszetét mutatja be közölt metszetünk, Harunobu csodálatos pasztell színei tovább finomodnak metszetünkön, melyet nyolc dúccal készítettek. Két sétáló kurtizánt-ábrázol, kíséretükben két kis kaburo (oiran-növen­dékek), jellegzetes haj tű viselettel. A ruhák díszítése főleg színekben nyilvánul meg a korábbi aprólékos virágmotívumokkal szemben. Az első Torii mesterekkel ellentét­ben feltűnő a test arányossága. A közölt metszeten nem szerepel háttér, még a Haru­nobu által annyira kedvelt egyszínű háttér sem, és éppen ennek alapján kell Kiyonaga ezen metszetét a korai munkáihoz számítani. A nyolcvanas évek elején készülhetett. 8. Terii Kiyomine: Tustkeverő nő (55. kép). Többszínnyomat. Földön ülő nőt ábrázol, jobb kezével dörzskövön egy tusrudat dörzsöl, előtte levélíráshoz papír látható. A metszett 5 színdúccal készült, és a sötét tónusú színek a mérsékelten alkalma­zott ciklámenpmos és pasztellsárga világos foltokkal nagyon szép összhatást mutatnak. Kiyominénél feltűnő a test arányossága, a kéz természetes tartása. Kiyomine metszete a 19. század második vagy harmadik évtizedéből való, de metszetének kivitelezése, a színek finomsága bizonyítja, hogy az ötödik Torii még meg tudja őrizni elődjének, Kiyonagának nagy erényeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom