Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Major Gyula: A japán fametszetművészet kialakulása és a Torii-iskola

(A Torii mesterekről közölt bibliográfiai adatok kizárólagosan a nyugati szakirodalomban sok helyen tévesen közölt adatok, tisztázására szorítkoznak. A legszükségesebb adatok közlése és művészetük rövid jellemzése a tőlük közölt metszetek értékelését célozza.) A japán fametszetművészet és a Torii-iskola A Torii név régtől fogva azt a kaput jelentette, amely a nagy forgalmi utakon a járókelőknek egy közelben fekvő shinto-templomot jelzett. Ezt a nevet vette fel egy Shöshichi nevezetű oszakai színész. A Torii név mint festőnév a Yedo-korszakban és később is megkülönböztető név, cím lett, egy kiemelkedő iskola neve, mint a festészetben a Kano vagy Tosa név. Shöshichi az oszakai Dötombori színházban női szerepeket játszott, és ő találta fel a férfiszínészek számára az álarcot, a torii-boshit, melyet a női szerepeket játszó színészek egészen a XIX. század végéig használtak.

23 Shöshichi a festészethez is értett. Felvette a Torii Kiyomoto nevet, és e név alatt a színház részére plakátokat készített. Az Ukiyo-e Dai-ji-ten szerint fia születésekor 21 éves volt, így születési évét 1643-ra tehetjük. 1087-ben fiávval Kiyonobuval együtt Yedoba költözött, ahol az Ichimuraya színház részére színházplakátokat készített, de mint színész is működött másodrangú szerepekben. 1702-ben halt meg. Egyetlen műve sem maradt fenn, és így nem tudjuk megítélni, hogy menynyiben befolyásolta fiának, Kiyonobu I.-nek a művészetét. Kivonó!)

u I. és az első generáció Torii Kiyonobu I. Kiyonobu születési évét az összes fontosabb kútfők 1664-re teszik. 1687-ben kerül atyjával együtt Yedoba. A legújabb japán forrásmunkák, így Fujikawa: „Ukiyoe" c. munkája és az „Ukiyoe Daijiten" nem tesznek említést arra vonatkozólag, hogy Kiyonobu csak adoptált fia lett volna Kiyomotonak, akinek leányát vette volna el Kiyonobu.

24 A halálozási évben az összes szerzők megegyeznek (1729. VII. 28). Kiyonobu nevét nem találjuk a Moronobu tanítványok között, pedig Kiyonobu stílusa sok rokon vonást mutat Moronobuéval. Rajzai azonban erőteljesebbek és határozottabbak. A legfeltűnőbb különbség, hogy Kiyonobunál az arcok már oválisak, míg Moronobunál kerekdedek. Érdekesen mutat rá Rumpf, hogy Kiyonobu színészportréinak a készítésénél hatással lehettek rá a Yedoban kiállított keresztény festmények, főleg azok, amelyek Krisztus kínzatását ábrázolták.

25 A szenvedélyeknek az az ábrázolási módja, amely Kiyonobunál feltűnik, európai hatásokat sejtet. 23 A shoguni kormányzat 1653-ban szigorúan eltiltotta a nőket a színpadi szerepléstől (ez ideig nagyon sok oiran fellépett). Ettől az időtől fogva a női szerepeket férfiszínészek játszották. 24 L. Kurth: Die Geschichte des Jap. Farbenholzschnittes c. mű Kiyomasu fejezetét és Rumpf: Meister d. Jap. Farbenholzschnittes c. munkájában írt cáfolatát. 25 L. Rumpf: Die Torii Schule. Ostasiat. Zeitschrift, 1930. H. 1. 7: S