Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Major Gyula: A japán fametszetművészet kialakulása és a Torii-iskola
A japán művészi alkotások közül elsősorban a színes fametszetek voltak azok, amelyek az új kifejezési formákat lázasan kereső Nyugaton osztatlan lelkesedést keltettek. Ez a lelkesedés hamarosan gyűjtési szenvedély formáját öltötte, és a XIX. század vége felé a nyugati műpiacokon és aukciókon a japán metszetek a legkeresettebb műtárgyak közé tartoztak. A nagyobb arányú kutatómunkának egyik főoka kétségtelenül az volt, hogy a japán fametszetek nagyrésze átkerült Nyugatra, és így elegendő anyag állt a kutatás rendelkezésére (amit pl. már nem lehetne állítani a japán festészetről). Ugyanakkor a helyes értékelés és a műpiacokon éppen a japán metszetek között nagy számban jelentkező selejtes vagy másod-harmadrendű anyag felismerésének a szükségessége is magával hozta a szakmunkák nagyobb arányú megjelenését. • A japán fametszetekre vonatkozólag az utolsó két évtizedben több alapvető japán munka is megjelent.-" 1 E munkák rendkívül gazdag adatanyagukkal, újabb, sajátos japáni szempontok feltárásával számos nyugati meglátást tesznek elavulttá és túlhaladott álláspon*úvá. A japán fametszetekkel foglalkozó magyar szakirodalom aránylag kicsiny. Barát—Éber—Takáts „Nagy Ázsia" c. munkában a japán fametszetekre vonatkozó rész megfelelő értékelést adott e tipikusan japán művészeti ágról, sajnos, e munkának szűkreszabott terjedelme nem nyújtott lehetőséget a szerzőnek a kérdés bővebb taglalására. A korábban megjelent néhány kisebb tanulmányon kívül' 5 Tóth Ervin: „Japán fametszet" c. könyve 7 az egyetlen e témával foglalkozó mű, de könyve Kurth korábbi könyvének 8 és Seidlitz eléggé népszerű könyvének megállapításait veszi át. Munkája semmi újat nem tartalmaz, és könyvén keresztül a magyar közönség nem nyerhetett sem tiszta, sem kielégítő képet a japán fametszetművészetről. Bármilyen hatalmas eredményeket ért is el a nyugati szakirodalom a japán fametszetek feldolgozása terén, a szempont, amellyel a témát kezelte és ma is gyakran kezeli, legtöbbször idealisztikus, és ennek megfelelően sok esetben téves eredményekre, meglátásokra és főleg téves értékelésekre jutott. Ezért áll fenn annak a szükségessége, hogy az aránylag gazdagon feltárt japán sokszorosító művészet idealisztikus értékelését egy-két ponton revízió alá vegyük. A japán fametszetinűvészet kialakulása A japán fametszetművészet a Tokugawa-korszak első századának a közepén, 1650 körül bontakozik ki mint önálló művészet. A XVII. században ,mint könyvillusztráció jelentkezik, majd a század végétől az egyes, önálló lapok megjelenésével kezd mind nagyobb és nagyobb méretekben kivirágzani. A japán fametszetművészet előzményei A nyomtatás és metszetsokszorosítás egy és ugyanazon szükségleti kényszer hatása alatt jött létre. Az írás kialakulása és elterjedése után a fellépő igények nagysága volt az a kényszerítő erő, amely a sokszorosítás eszközeinek'a feltalálásához vezetett. A Távol-Kelet ezt Kínának köszönhette. Feltalálásuk arra az időre esik, amikor a Han-dinasztia korában (i. e. 206 — i." u. 220) erős központi hatalom alakul ki, és a Hadakozó Államok 5 Hasegawa: Les Estampes modernes japonaises, Paris, 1936. Fujikawa Ukjyoe, Tokyo, 1946. Ukiyoe Dai-ji-ten (Ukiyo Lexikon), I. rész, Tokyo, 1942. • 0 L. Tóth Ervin könyvének bibliográfiáját. 7 Tóth Ervin: Japán fametszet, Budapest, 1941. * Kurth: Der Jap. Holzschnitt, München, 1911.
