Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
B. Koroknay Éva: Mariaual le Jeune munkái és „reversi" játékok az Iparművészeti Múzeumban
Más források is alátámasztják Lasca kijelentését, hogy a „reversis". — olaszul „rovescina" — „fejedelmek es urak játéka", annak előkelőségét valamennyi egykorú forrás kihangsúlyozza. Diderot a játék nehézségét emeli ki: „le jeu du reversis est un jeu que nous tenons des Espagnols et qui demande une grande attention de la part des joueurs." 11 Hogy játékbárcáink szerepét világosan lássuk, meg kell vizsgáljuk legalább körvonalaiban magát a kártyajátékot. Ezt rendes csomag francia kártyával (az Arten der Spiele szerint Whist-kártyával) játsszák, melyből a tízeseket kiemelik, így 48 lapból áll. Négy személy vehet részt a játékban. Ellentétben a többi kártyajátékkal az nyeri meg a játszmát, aki a legkevesebb pontot szerzi. A lapok sorrendje a következő: as, király, dáma, bűbe, 9, 8, 7 stb. Ezek közül csak az elsőknek van értéke, az as 4, a király 3, a dáma 2, a bűbe 1 pontot ér, a többi lap nem számít semmit. A játék megkezdése előtt kisorsolják, hogy ki legyen az osztó, és az ülés rendjét, melynek döntő szerepe van a játékban. Minden játékos maga elé tesz a kezdéskor egy négyszögletes kosárkát, illetve dobozkát (panier), és középre helyeznek egy kerek kosárkát (corbeille). A játékosok előtt levő jatékbárcatartót következetesen „panier", a középen levő kerek tartót pedig állandóan „corbeille" néven említi valamennyi francia szöveg. A négy „panier" a mi négy dobozkánkkal egyenlő, ezért, és a könnyebb érthetőség kedvéért a „panier"-t doboz, a ,,corbeille"-t kosárka néven említjük. A leírás szerint valamennyi dobozka más és más színű, és tartalmaz: 5 jetont, 5- melyek mindegyike 5 fiche-t ér (25), 10 contrat, 13 melyek mindegyike 10 jetont, illetve 50 fiche-t ér (500) és 20 fiche-t. 14 így minden dobozka tartalma 545 fiche értékű. 1 "' A kezdéskor minden játékos a középső kosárkába helyez 2 jetont, ez képezi az alapot. A fizetést mindannyiszor megismétlik, ahányszor a kosárka kiürül, sőt az osztó minden egyes osztáskor betesz egy jetont. Osztáskor minden játékos 11, az osztó 12 lapot kap, és 3 marad a ,,talon"-ban. Aki a játék folyamán felvételeivel a legtöbb pontot szerzi, elveszti a játszmát és fizet annak, akinek egyáltalán nincsenek pontjai. Ha két játékosnak azonos pontszáma van, az a nyertes, aki kevesebbszer vett fel, ha a felvételek száma is egyezik, az ülés rendje határozza meg a nyertes személyét. A játéknak három különleges eshetősége van. Az első a „quinola", vagyis a coeur bűbe — a legerősebb kártya — melyet, ha el tud helyezni tulajdonosa, megnyeri, ha coeurre kénytelen rátenni, elveszti a játszmát. „Force le quinola", azaz „ki kény szeritette a quinolát", ebben az il Diderot, i. m. XIV. köt. 216. old. 32 Fém, csont, elefántcsont, gyöngyház stb. lapocskák (rendszerint köralakú, itt négyszögletes), melyek egy fiktív érték képviselői. L. Ernst Bosc. Dictionnaire de l'art, de la curiosité, .... Paris, 1883. 418. old. — Egyenlőek az előzőkben leírt négyszögletes j átékbárc á kkal. 13 Megegyeznek az előzőkben leírt kerek játékbárcákkal. 14 Nyújtott négyszögletes lemez, amely a játékbárcát viseli. Készülhet csontból, elefántcsontból, fémből és gyöngyházból. Elnevezése az angol „fish" szóból származik, amely halat jelent. Az első ilyenek Angliában készültek és halalakúak voltak. — L. E. Bosc I. M. 333. old. és Nouveau Larousse illustré, Claude Age IV. köt. 512. old. —• Megegyeznek az előzőkben leirt nyújtott hossznégyszögű játékokkal. 1 •"' A múzeum dobozainak tartalma hiányos, maximálisan 9 contra (kerek), 5 jeton (téglalapalakú) és 20 fiche (nyújtott hossznégyszög) található bennük.
