Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Szabolcsi Hedvig: Adalékok az intarzia magyarországi fejlődésének kérdéséhez. Az Iparművészeti Múzeum három intarziás bútora

Adalékok ax Intarsia magyarországi fejlődésének kérdéséhes Az Iparművészeti Múzeum három intarziás kisbútora Szabolcsi Hedvig Gyűjteményünkbe különböző helyekről és különböző időben három olyan intarziával díszített kis szekrény került, amelyek egymással való rokonsága már az első pillanatra is kétségtelen. A beható foglalkozás, a meghatározási munka során kérdések merültek fel, amelyek a magyarországi és európai intarziafejlődés egymáshoz való kapcsolatának tisztázását teszik lehetővé. Az első bemutatandó szekrényünk

1 (továbbiakban 1. sz. szekrény) kétajtós, fenyőfa alapon diófából készült, színes jávorfa berakással, beégetett árnyalással (88. kép). Kívül teljesen sima, csak egy-egy törtvonalú tagozott léc díszíti az ajtókat és az oldallapot. Négy alacsony kis lábon áll, felettük tagozott kis alsó párkány. Amint az ajtókat kinyitjuk, az intarziadísz gazdagsága kápráztatja el a szemet. Két ajtajának belső lapján perspektivikusan ábrázolt boltíves nyílás keretében díszedényből kinövő gazdag virágmintás csokor helyezkedik el. Alul és felül stilizáltán ábrázolt fűcsomók egészítik ki a téglalapalakú kompozíciót, amelyet keskeny vonalas berakott keret vesz körül. A két belső ajtólapon ábrázolt csokor nem azonos rajzú. A szekrényke belül fiókos. Függőlegesen hármas tagolású, kétoldalt négynégy, a középsőben alul és felül egy-egy fiók található, közben két fiók-homloklap nagyságú ajtó nyílik. A fiókokat és az ajtót tagozott keskeny léc keretezi, homloklapjukon színesre pácolt jávorfából berakott városképes ábrázolásokat találunk, szemközti nézetben, perspektivikus megjelenítés kísérletével. Előtérben a hepehupás föld, fűcsomók, kicsit hátrább tornyos, sarokbástyákkal megerősített, lőrésekkel ellátott várfalak, csúcsban végződő tornyok, magas nyeregtetős épületek emelkednek. A kezdetleges távlatábrázolást valamelyest segítik a háttérben és az előtérben is alkalmazott színes fűcsomók. A fiókokban levő városképek ábrázolások jellegben egyformák, de kisebb elhelyezésben vagy színösszeállításbeli eltérések, részletkülönbségek mutatkoznak. Az előadás súlya a középső kis ajtóra esik. Alul várfal húzódik, fölötte a város. Itt az intarziakészítő a kétsoros, egymásfeletti épüíetábrázolással, a talaj és a már leírt fűcsomók közbeiktatásával az ajtó mellett elhelyezkedő fiókok tagolását akarta követni, de ugyanakkor az egész kompozíció középpontját is megalkotta, amit a középen elhelyezett, szinte háznagyságú színes madár még erőteljesebben hangsúlyoz. 1 Ltsz. 5825, mag.: 49,5 cm, szél.: 70 cm, mélys.: 33 cm. A felhasznált faanyagokat restaurátor kartársaimmal együtt határoztuk meg.