Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)

Cserey Éva: Két reneszánsz arcképes kályhacsempe

Ezeket viszont jóval későbben, csak a XVI. sz. 60—70-es éveiben csinálták, és így az Iparművészeti Múzeum 1526-ban előállított két csempéjének műhelye nem itt, hanem másutt keresendő. Salzburg városából való eredet onnan származik, hogy állítólag

38 ez a város az 1530-as évektől kezdődően Nürnberg hatása alatt állt, Azonban az előzőkben történt megállapítások alapján ezt a feltevést is el kell vetnünk. Kérdésünk további megvilágításánál nagy szerepe van Voit Pál kutatásainak. Ennek eredményeként ugyanis kitűnt, hogy Európában először Mátyás budai műhelyében használják a vegyesmázas eljárást, mégpedig az uralkodó számára készített kályhákon. 1500 körül a műhely egyik ága a Felvidék felé szakad, a másik út nyugatra, Bécs felé mutat.39 Ennek eredményeként már önként adódik az a megállapítás, hogy az Erhardt Schoen metszete nyomán I. Ferdinándot és Anna királynét ábrázoló, 1526-ban készült vegyesmázas, arcképes kályhacsempék készítési helye a kutatások eddigi állása szerint Ausztriába, a Duna mentére, illetve Bécs tágabb körzetére tehető. 38 B. Oberschall M.: i. m. 567. old. 89 Voit P.: Mátyás budai majolikaműhelye. 1951. évi kézirat. Köszönetet kell mondani Voit P.-nek a mühelvmeghatározásnál adott tanácsaiért. $ } w . * > • - ' Ä • 115