Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Cserey Éva: Két reneszánsz arcképes kályhacsempe
III. Frigyes mint német-római császárt bemutató mellképes ábrázolású kályhacsempe. 27 A mi két csempénk készítési helyéül a leltárkönyv hol Nürnberget, hol pedig Salzburgot jelöli meg. 27 : , A továbbiakban I. Ferdinánd és Anna csempéi pontosabb készítési helyének meghatározásához tekintsük át az e korban készült hasonló csempeanyagot. így pl.: A sèvres-i Musée Céramique Anna királynét ábrázoló csempékhez hasonló párdarabot szerzett meg. A vegyesmázas csempét az előlap jobboldalán elhelyezett gazdag, szalagszerű díszítmény különbözteti meg a miénktől. Ennek és a párdarabként szereplő, V. Károlyt bemutató csempének készítési helyéül Nürnberget jelölik meg. 28 A Wiltzek gyűjteményben levő vegyesmazas csempe I. Ferdinándot mint német-római császárt mutatja be. Moltheim szerint ez Felső-Ausztriában készült. 29 Strauss I. Ferdinándot és Annát együttesen bemutató, már említett vegyesmázas kályha csempét ismertet meg" velünk, mely Boroszlóban látható. 30 A bécsi Schwarzgyűjteményben pedig a Habsburg-házból származó Máriát és férjét, II. Lajos magyar királyt ábrázoló vegyesmázas csempét találjuk.1 Moltheim birtokában volt az az egy keretbe foglalt két darab zöld mázas csempe is, melyen V. Károly és Mária özvegy magyar királyné profilban elhelyezett alakja látható. Készítési helyéül ÉszakTirolt jelöli meg. 32 A Mária királynét ábrázoló csempe hasonló darabját megtaláliuk az Iparművészeti Múzeum tulajdonában is. Származását illetőleg németnek mondják. 33 Végezetül az V. Károly mellképével díszített mázatlan 1533-as jelzésű csempét Lignitzben őrzik. 34 A díszes korsók között ismert az Anna és I. Ferdinánd, V. Károly alakjával díszített, a .Lahna-gyűjteményben lévő homokszemes, színesmázas darab. 35 Ezt Kölnből származtatják, míg egy más hasonló anyagú és díszítésű darab készítési helyéül Nürnberget jelölik meg. 3ti Ez a díszes korsó egykor a Figdor-gyűjteményt gazdagította, jelenlegi helye ismeretlen. A bemutatott díszedények és csempék csupán ábrázolt személyeiket illetőleg hozhatólag kapcsolatba az Iparművészeti Múzeum csempéivel. Stílusuk is eltérő azokétól, mivel a rajtuk szereplő képmások nem architektúrában, hanem kerek tondoban elhelyezett, profilban ábrázolt arcképek. A legnagyobb valószínűség szerint nem metszetekről, hanem pénzek és érmék után készülhettek. A felsoroltakból láthattuk, hogy a széles körben elterjedt arcképábrázolású csempék, díszedények készítési helyéül a kutatók a legkülönbözőbb városokat, illetve területeket jelölik meg, más esetben meg sem kisérlik a származás kérdését tisztázni. Csempénk készítési helyének végleges megállapítása ezekután csak, a technológiai vizsgálat segítségével történhet. A színes, helyesebben ónmázas, illetve vegyesmázas kerámia Nürnbergből való származtatása onnan ered, hogy a Preuning-íéle szinesmázas korsók ott készültek. 37 27 Az Arch. Ért.-ben közölték a képet, mely Darnay-gyüjteményben tűnt fel. Hollété ismeretlen. A négyzetes kettős keretben jogarral és országalmával ábrázolták a koronás királyt. A mellkép alatt 3 címer, kétoldalt felfutó szalag van. 27 / a Iparművészeti Múzeum i. m. dpi. szerint készítési hely Nürnberg. Iparművészeti Múzeum i. m. ltsz. szerint készítési hely Salzburg. 28 B. Oberschall M.: i. m. 567. old. 29 Moltheim A.: Bunte Hafnerkeramik der Renaissance, Wien, 1906. 65. old. 101. kép. 30 Strauss K.: i. m. T. XI. 67. sz. 31 Moltheim A.: i. m. 66. old. 103. sz. 3? Die Keramik Sammlung. A. Moltheim, 47. old. 379. sz. 33 Iparművészeti Múzeum, 6649 ltsz.: Kályhacsempe, cserép, négyszögletes, zöld, ónmázzal és domború díszítéssel, párkányzatos kerettel. Körös médaillon, melyben állítólag Mária magyar királyné mellképe van, arcélben balra. Német, XVI—XVII. sz. Méret: 18 X 18 cm. Vétel: Pick Mór, 110 K. 34 Strauss K.: i. m. XI. T. 68. sz. 35 Sammlung Lanna, Prag— Berlin, 1902. II. K. 52. T. 597. sz. • u > Moltheim A.: i. m. 18. old. 24. sz. Moltheim A.: i. m.
