Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 1. (Budapest, 1954)
Cserey Éva: Két reneszánsz arcképes kályhacsempe
A leírt csempénk egyike — mint már tudjuk —• I. Ferdinánd magyar-cseh királyt ábrázolja. Közvetlen elődei, a Jagellók politikájukat alárendelték a Habsburg-érdekeknek. A két uralkodóház többszörös szerződést kötött, melyek közül I. Miksa császár egyik legnagyobb sikerét az 1507-ben kötött kettős házassági szerződés jelentette. 5 Ennek értelmében II. Ulászló leánya, Anna I. Ferdinánd felesége lett, fia, II. Lajos pedig I. Ferdinánd és V. Károly nővérét, Máriát vette nőül. I. Ferdinánd személyét illetőleg a csempénkkel foglalkozó publikációk megegyeztek, viszont mivel a szerződések értelmében a trónöröklés szempontjából mindkét királyné fontos szerepet játszott, a csempénken ábrázolt magyar címert tartó királyné személye körül kettős vélemény alakult ki. A megjelent publikációk közül az Iparművészeti Múzeum műtárgy-leltárkönyve 6 és Szendrey János 7 munkájában Anna királynét ismerték fel a csempében. Voit Pál is Anna királynénak tartja, bár az általa közölt darab nem azonos az Iparművészeti Múzeum példányával. 8 Wartha Vince, 9 Ortvay Tivadar, 10 továbbá az Iparművészeti Múzeum fénykép-leltárkönyve 11 szerint Mária királyné az ábrázolt személy. A felsorolt ellentétes vélemények ismertetése után először az ábrázolt személy kilétét kíséreljük megállapítani. II. Lajos elhalálozása után I. Ferdinánd a szerződésekre való tekintettel magát „Magyarország természetes urának" tartotta, amelyet neje. jogaira hivatkozva még jobban magáénak vélt. 12 így tehát feltételezhetjük, hogy a párdarabként készült csempén a magyar címert tartó királynéban feleségét mintázták meg. Feltevésünk világosabbá válik, ha a csempén látható személyeket nemcsak mint címertartó királyokat, hanem az ebben az időben oly nagy hatalomra szert tett Habsburg-birodalom egy-egy részét szimbolizáló személyt fogjuk fel. 13 -E feltevésünkben Szendrey is megerősít, „a királyné kezében, származásának megfelelően, Magyarországnak nyitott koronával fedett címerpajzsát tartja" — írja. 14 Ugyancsak mellettünk szól Ybl Ervin is, aki a Szépművészeti Múzeum Anna királynét ábrázoló festményének feliratáról a következőket mondja: „...a latin hares (haeres) szó örököst jelent, mely révén a magyar királyi trón ugyanis férjére, Habsburg Ferdinándra szállott". 15 Az érmek 1 fi és az e korban oly divatos metszetek között több olyan előkép van, melynek felhasználásával kályhásmesterünk a negatívot, majd a csempét elkészíthette. A Szendrey által analógiaként közölt érem csak nagyjából, inkább viselete : > Hóman—-Szegfű: Magyar Történet, Bp. III. K. 16. old. G Iparművészeti Múzeum. Ltsz.: 4825. 7 Szendrey J.: A magyar viselet történeti fejlődése, Bp., 1905, 51. old. 8 Voit P.: Ars Decorativa: Az Iparművészeti Múzeum mesterművei, 1896—1946, Bp. 1946, 8. old. 9 Wartha V.: Az Iparművészet könyve, II. K. LXXVI. T. 10 Ortvay T.: Mária, II. Lajos magyar király neje. Bp. 1914. 161. old. 11 Iparművészeti Múzeum fényképarchívuma, dpi. 325. sz. 12 Hóman—Szegfű: i. m. 16. old. 13 Erre a lehetőségre Tasnádiné hívta fel figyelmemet. 14 Szendrey J.: i. m. 16. old. 15 Ybl Ervin: Anna királyné arcképe (Seisinger Jakab ismeretlen alkotása a Szépművészeti Múzeumban). (Klny.) I. Ferdinánd udvari festője 1532-ben festi le egész alakban Anna királynét. Kákái Szabó György a képet megszabadította az átfestéstől. A tábla felső szélén a szürkésbarna háttéren az átfestés letisztítása előtt világosabb betűkkel írott felírás volt olvasható. „ANNE FILIA VLADISLAI REGIS HUNG. UXOR. FERD. I. IMP." A letisztítás után a „FERD. REGIS HUNG." tűnt elő az I. IMP. helyett... Az ANNE FILIA fölötti latin „Hares" (haeres helyett) szó örököst jelent... Erre az adatra Vayer Lajos hívta fel a figyelmemet. 16 Az analógiaként felhasznált érmeket Huszár Lajos útbaigazítása alapján találtam meg.
