Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 5. (Budapest, 1988-89)
EMLÉKEZZÜNK ELEINKRE - Átkelés a Sturecen (Hermann Róbert)
századi szaktudományos (nem egyszer téves adatokat is tartalmazó) művön kívül már nevét sem említi a hadtörténeti irodalom. Életútja, különböző fegyver- és csapatnembeli katonai pályafutása p^dig méltó lenne a kutatói figyelemre. Átkelés a Sturecen 1849 január közepén Görgei Artúr tábornok közel 16 000 főnyi feldunai hadteste az őt üldöző császári csapatok elől az utolsó pillanatban a felvidéki bányavárosokba vonult vissza. A tábornok abban reménykedett, hogy ebben a jól védhető négyszögben huzamosabb ideig pihentetheti csapatait, intézkedhet azok felszereléséről s újabb zászlóaljakat toborozhat serege szaporítására. Azonban alighogy január 14-15-én megszállta a stratégiailag fontos vidéket, az északról, nyugatról és délről egyaránt közeledő császári királyi csapatok megtámadták állásait. Az első támadást Aulich Lajos hadosztálya Körmöcbányánál sikeresen visszaverte, de a Selmecbánya felől előrenyomuló császári királyi csapatok visszaszorították Guyon Richárd csapatait s a Guyon megsegítésére siető Görgei különítményét is megfutamították. Maga a tábornok az ütközet után elkeseredve nézegette átlőtt csákóját; „Miért nem egy hüvelykkel lejjebb?" Közben Aulich Lajos Körmöcbányán állomásozó csapatait a bekerítés veszélye fenyegette, Görgei tehát legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy összevonja seregét. A Körmöcbánya és Besztercebánya között húzódó beomlott bányaalagutat utászokkal kitisztíttatta, s ezen keresztül január 23-ról 24-re virradó éjjel Aulich csapatai is megérkeztek Besztercebányára. Január 25-én az egész hadtest pihenőnapot tartott. Görgei a csapatok egyik felét a Garam völgyébe indította útnak. A másik két hadosztállyal pedig, amelyeket személyesen vezetett, Rózsahegyre indult. Ez utóbbi két hadosztály vágott neki másnap a Besztercebánya felett magasodó stureci hágónak. Tizenhat óra hosszat tartott a menet a hegy gerincére, s még órákig tartott, amíg a síkos, jeges hegyoldalon a csapatok leérkeztek a hegy lábáig. Görgei személyesen irányította a vonulást, „ahol csak nehézség, baj fordult elő, mindenütt jelen volt, intézkedve, tanácsolva, bíztatva s ösztönözve a legénységet. 1 ' A csapatok vonulása január 26-án kezdődött, s az utolsó egységek január 28-án 12
