Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 4. (Budapest, 1987-88)

HÁZUNK TÁJA - Őrségváltás az udvarunkon (Molnár Árpád)

visszatértek évenként azért, hogy megnézzék, gyarapodtunk-e, vagy van-e valami újabb látnivaló. Sok volt a visszatérő látogatónk és ezt mi igen fontosnak tartjuk. Meggyőződésünk, hogy maradandó élményt szerzett az is sok kisdobosnak és úttörőnek, hogy az avatásuk a mi tárgyaink között zajlott, különösen, ha katonák kötötték a nyakukba kék, vagy piros nyakkendőjüket, katonadalok szóltak és csapatzászlójukat a mi történelmi zászlóink is köszöntötték. De nem tűnt az sem szentségtörésnek, ha a kiállításokban kitikkadt és megfáradt látogatók, csoportok „csak" pihenni ültek le a fű, fa közelében elhelyezett padokra, egy cigarettát elszívni, beszélgetni, tízóraizni. 1963 őszén még csak néhány tucat harci eszközt láthatott a közel tízezer érdeklődő. Számuk egyre nőtt, a középkori kőágyúgolyók közelében megjelent a Katyusa, a törökkori Dunazáró-lánc mellett a sivatagban használatos lánctalpas motorkerékpár, látványossággá szelídült a T-34-es és csillogtak a napfényben a gépmadarak. Az udvar sarkát elfoglalta a sokáig hiányolt rakéta és gulyáságyú, fertőtlenítő kocsi, szántalpas vízijármű szélesítette a választékot. Apadok egyikén tavasztól őszig ott ült - feltéve, ha éppen ráért - Sommer Andor, nyugállományú alezredes, azaz Bandi bácsi. Ritkán ért rá. Évtizedeken át szervezte a park életét, fogadta és vezette a csoportokat. Közreműködésével időnként még a tiltó táblák parancsait is meg lehetett szegni. A figyelmes olvasónak már feltűnhetett a sok múltidő, talán zárva is találta már a park kapuját. 1986. szeptember 8-án ugyanis harckocsizúgástól volt hangos a Hadtörténeti Múzeum udvara. Az elkövetkező napokban - sőt, éjszakákon - pedig a Kapisztrán tér telt meg elszállításra váró lövegekkel, repülőkkel, harcjárművekkel. Kíváncsi és csodálkozó szemek figyelték a trélerekre centiméter pontossággal felmászó és azokon utazó repülőgépeket, rakétákat. Végérvényesen megszűnt udvarunkon a haditechnikai park. Oka részben a Múzeum egyre égetőbben fontos rekonstrukciója, részben pedig a további bővítés lehetősége. Új helyén, a X. kerületi Ladányi úton szakértő kezek „alapítják újra" és bővítik majd folyamatosan állományát. Szakértelemmel és hozzáértéssel, hiszen valamennyien tudjuk, hogy harcjárműveink közül jónéhány egyedi darab, pótolhatatlan múltunk jobb megismerése szempontjából. Reméljük, hogy átalakított haditechnikai parkunk megnyeri majd látogatóink figyelmét és a tágasabb téren még több felnőttet és gyereket láthatunk vendégül. Bandi bácsi szakavatott kalauzolására ott is számíthatnak. Múzeumunk udvarát pedig békésebb gépek vették birtokba, elkezdődött az építkezés, annak is legelső fázisa, a tereprendezés. Tartott is egészen addig, amíg régészeti leletek kezdtek feltűnni a markológép kosarában. Hogy milyen értékekre, ritkaságokra bukkantunk, arról szóljon következő írásunk.