Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

GYÜJTEMÉNYEINKRÖL - Ha az ágyúgolyó mesélni tudna (Ésik Nóra)

HA AZ ÁGYÚGOLYÓ MESÉLNI TUDNA.. elmondaná, hogy sokadmagával pihent néhány évszázadot a Duna medrében, mígnem kavicskotró gépek zavarták meg nyugalmukat. A könnyű, apró kövek között lapuló nehéz gömbök - a markolóba kerülve új csatákról álmodtak, de legalább arról, hogy a maró rozsda eltűnik róluk, visszatér régi dicsőségük. Ehelyett ócskavasakkal, hulladékokkal borított udvar sarkából figyelhették, sörre, vagy másra váltják-e át az értük kapott pénzt megtalálóik. Néhánynak közülük szerencséje volt, mert útrakelve - ha nem is múzeumban -, de magángyűjteményben találták magukat. 795 társuk csak akkor kezdett reménykedni, amikor arról hallottak, szakértő látta meg őket még az ócskavas alatt is. Pedagógus, muzeológus fogott össze, hogy a vízhalál után legalább a kohók tűzhalálát elkerülhessék és mai tisztüknek megfelelően hirdethessék régi korok emlékét. A múzeumból elinduló „mentőexpedíciót" hó és leltár - gonosz boszorkányok - akadályozták. De mint minden mesének, ennek is jó a vége. A 9600 kg össztömegű középkori vas ágyúgolyó arra vár - mint Csipkerózsika a királyfi csókjára -, hogy szakértők határozzák meg az anyagukból vett minta elemzésével korukat, történészek kutassák hajdanvolt életük kérdéseit - kik akartak velük lőni, milyen csatában és hogyan is kerültek a Duna fenekére. Mindezt elmondhatnánk úgy is, hogy dacára az 1981. 19. sz. törvényerejű rendeletnek, nagy mennyiségű középkori vas ágyúgolyó került az egyik város MÉH-telepére kilós áron, mert a dunai kavicskotrás a felszínre hozta. Történeti értékeinket nem becsülő és azokat nagyra tartó, törvénytisztelő állampolgárok ellentétes akaratából a leletmentés került ki győztesen. A középkori vas ágyúgolyók a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményét gyarapítják.