Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

KÜLFÖDÖN JÁRVA - Érdeklik a zászlók? (Kottra Györgyi)

Azonosításuk könnyű és mégis nehéz. Könnyű, mert a 18. században a zászlók már előírásokhoz kötődnek (1743 M, 1745 M, 1766 M, stb.) - és nehéz, mert a szabályozott forma ellenére az esetek túlnyomó többségében csak a rajtuk levő bizonyos díszítések és a - nem ritkán igen bonyolult - szimbolika elemzése segít. A több tucatnyi remekbe készült és mintaszerűen restaurált darab közül emeljünk ki egyet, melynek titkát viszonylag könnyű volt megfejteni. A búzavirágkék, szélein dús, gránátalmamintás aranyhímzéssel szegélyezett zászló előlapjának közepén a császári sas viseli mellén a magyar címert, a hátlapon, barokk keretdíszben (cartouche) szarvas ágaskodik.

2 A gyűjteményben a zászló dokumentálatlan. Hovatartozásának, illetve csapategységének meghatározásához ez a szarvas nyújtott egyedül segítséget: a címertani irodalomból ismert, hogy a Károlyi-család címerének egyik alakja éppen az ágaskodó szarvas, s ugyanakkor más szóbajöhető címerben az adott korban nem fordul elő; jogos tehát a feltételezés, hogy zászlónk - egyéb formai jegyeket is figyelembe véve - minden bizonnyal az adott időszakban létezett gróf Károlyihuszárezred egyik századáé lehetett. A 19. század fordulóját elhagyva a császári-királyi majd később császári és királyi ezredek zászlóiról ránézésre, küllemi jegyek alapján már nem lehet eldöntenünk, hogy vajon magyar katonaság harcolt-e alattuk. A huszárzászlók is besorolnak a többi sasos lobogó közé; fecskefarkuk eltűnik, csak kisebb méretük árulja el lovassági eredetüket. Szembetűnően csak a magyar királyi honvédség zászlóiról látszik hovatartozásuk: a magyar királyi középcímer díszíti az előlapjukat. Különösen érdekes darab a kiállításban a magyar királyi honvédség egy azonosítatlan zászlóaljának zászlaja,

3 mely a Krassói 17. honvéd zászlóalj nem hozzá tartozó szalagjával van feldíszítve.

4 A múzeum azonban nem ér véget a kiállítással. A „láthatatlan múzeum", amelyet a látogató sohasem láthat, még izgalmasabb, gazdagabb. A Heeresgeschichtliches Museum raktára is számos igen szép és érdekes zászlót rejt a 18. századtól kezdve a két világháború közötti időkig. Az egyik legmívesebb ezek közül a Vas vármegyei nemesi felkelők kicsiny, téglalap alakú, vörös brokát zászlaja, körbefutó arany szélhímzéssel és arany rajtokkal.

5 Előlapjának képe Mária, a Mennyek Királynője, nehezen azonosítható kicsiny címerekkel környezve, fölirata: „S MARIA PATRONA HUNGÁRIÁÉ" (Mária, Magyarország Védasszonya). Hátlapján barokk keretben a koronás magyar kiscímer és fölirat: „PRO HAC VITÁM ET SANGUINEM MARIA THERESIA REGINA HUNGÁRIÁÉ" (Életünket és vérünket Mária Teréziáért, Magyarország királynőjéért.) A zászló 1741-ből származik. Hosszan sorolhatnánk még a Heeresmuseum magyar vonatkozású zászlóit: standardokat, vármegyei zászlókat, a különböző paramilitáris

6 szervezetek lobogóit. E rövid és igen hézagos áttekintés végén hadd álljon mégis egy szá-