Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

GÁBOR ÁRON TÜZÉRMÚZEUM, VÁRPALOTA - A tüzérségfejlődésének története (A múzeum anyagának bemutatási rendje)

lehet ebben a fegyverben a félelmetes. A háború nem hagyott időt a gyakorlatozáshoz és a fegyverek hatásának értékeléséhez. Sok nehézséget okozott a rendkívüli titkosság is. A „katyusák" kezelői nem ismerték pontosan fegyverüket, csak annyit tudtak, amennyi feltétlenül szükséges volt a tüzeléshez és a célzáshoz. Szigorú előírások szabályozták a bevetését is: csak a frontparancsnok utasítására volt szabad lőniük, és tűz után azonnal 8-10 km-t visszavonulniuk, nehogy egyetlen aknavető is az ellenség kezébe kerüljön, amelyet végveszély esetén beépített robbanószerkezet semmisített meg. Hamarosan sor került a harci alkalmazásra is. 1941 júliusában Ivan Nyesztyerenko őrnagy szakaszát Gyikanyka közelében az egyik éjszaka németek támadták meg, de nem jött tűzparancs, sőt az összeköttetés is megszakadt a törzzsel. Erre az egyik ütegparancsnok tüzet vezényelt. A hatás leírhatatlan volt. A másodpercek töredéke alatt egymást követő becsapódások robbanási hullámai, az ütegtűz lánghengere, a félelmetes sivítás lélektani hatása nemcsak a németeket sokkolta, hanem még a szigorúan őrzött fegyverektől távoltartott szovjet katonákat is megrettentette. A vörös katonák rajongásig szerették katyusáikat (a németek Sztálin-orgonának nevezték), l-l zászlóaljba 3 üteg tartozott, s minden ütegben 4 db lövedékes harci gép, az annyit jelentett, hogy a zászlóalj sortüze 192 lövedéket zúdított az ellenségre, az ezred sortüze 576 lövedéket tett ki. Mindez egyetlen másodperc alatt. A tüzérség számszerű növekedése és mozgékonyságának fokozása lehetővé tette tömeges alkalmazását a döntő arcvonalszakaszon. 1941 decemberében a moszkvai támadó hadműveletekben 41 600 löveg és aknavető vett részt, amely 343 csövet jelent kilométerenként. A Nagy Honvédő Háborúban a tüzérség volt a szovjet hadsereg egyik fő ütőereje. Erről tanúskodik többek között az a tény is, hogy ennek a fegyvernemnek 545 harcosa kapta meg a Szovjetunió Hőse aranycsillagot. A TÜZÉRSÉG FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE (a múzeum anyagának bemutatási rendje) I. terem: A tüzérség fejlődése az ostromgépek megjelenésétől az első világháborúig. II. terem: Tüzérség az első világháborúban. III. terem: Tüzérség a Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborújában és a második világháborúban. IV. terem: A Magyar Néphadsereg tüzérségének fejlődése.