Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 3. (Budapest, 1986-87)

EMLÉKEZZÜNK ELEINKRE - Környezetünk a 16-20. században (Hetés Tibor)

Az Esztergomi rondella, török nevén Toprak Kuleszi, mind az 1686-os, mind az 1849-es ostrom idején kulcs-szerepet játszott. 1686-ban az egyesült európai seregek katonái - szétrombolva a falakat - itt törtek be a várba. A betörés helyét ettől kezdve Császárrésnek nevezték. Az ostrom azonban gyakorlatilag az egész középkori erődrendszert rommá változtatta. A török uralom végével, a bástya mögötti területen, a 17-18. század fordulóján épült fel az a két kaszárnya, amely a mai múzeumépület közvetlen elődje volt. A „Statische Grenadier Caserne" Kazinczy Ferenc „Fogságom naplója" című művében „Gárda ház"-ként szerepel. Itt voltak elzárva Martinovics Ignác, Sigray Jakab, Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjai Ferenc, Őz Pál és Szolártsik Sándor, az összeesküvés ismert képviselői. Kivégzésük után Kazinczy Ferencet, Verseghy Ferencet és Szentjóbi Szabó Lászlót - akik a Magdolna-templom melletti kolostorban sínylődtek - költöztették szobáikba. így a kaszárnya a francia felvilágosodás eszméinek magyar terjesztői számára is emlékezetes volt. A múzeumépület nyugati szárnyának alapjai részben a középkori városfalakra épültek. Déli végén Schulek Frigyes a 15. századi fal kör-alaprajzú tornyának maradványait is feltárta. Az épület és a várfal közti részt „Ein Parade oder Waffen Platz"-nak keresztelték el. Százharminc esztendő elkoptatta a kaszárnyákat, de lebontásuk után helyükön ismét kaszárnyát építettek. Ferdinándról nevezték el, mint a teret is. A szabadságharcot megelőző évben, 1847-ben elkészült kaszárnya átvészelte a honvédsereg 1849 májusi ostromát, de a középkori bástya és a falak végleg eltűntek. Csupán az 1860-as években végzett régészeti-építészeti feltáráskor volt látható az északi oldalon húzódó egykori „második várfal" némi maradványa. A történelmi harcokra emlékeztet Abdurrahmannak, az utolsó budai pasának a múzeum mögötti sétányon felállított síremléke. Abdurrahman maroknyira zsugorodott csapata élén hősies közelharcban vesztette életét. A Ferdinándról Nándorra, majd Kapisztrán nevére változtatott téren áll a Kapisztrán János-szoborkompozíció, amely Damkó József szobrászművész és Foerk Ernő építész alkotása. A magyarországi ferences-rend 700 éves jubileumán leleplezett szobor a törökellenes háborúk kiemelkedő hadvezérének, Hunyadi János harcostársának állít emléket. A környezet egyik legkorábbi magyar műemléke a Kapisztrán tér sarkán álló Mária Magdolna-templom, amelyről már egy 1276-os oklevél is említést tesz. Sok évszázados sorsában az 1817-es változás a számunkra legérdekesebb. Ugyanis Estei Ferdinánd, akkor még herceg, parancsára a templomot a katonaság kapta meg, s így lett 1948-ig, rombadőléséig helyőrségi templom. A mai múzeumépület a Ferdinánd, illetve Nándor kaszárnya, tehát 1847ben készült el. A két kétemeletes, klasszicista stílusú épületszárny a tér és a sétány nyugati oldala mentén egymásra merőlegesen helyezkedik el. Az északi