Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 2. (Budapest, 1985-86)

RESTAURÁTORMŰHELY - Egy hadizászló restaurálása

RESTAURÁTORMŰHELY EGY HADIZÁSZLÓ RESTAURÁLÁSA A katonai zászlókon - így a magyar hadizászlókon is - címerek és egyéb ábrázolások, feliratok jelmondatok találhatók, sok esetben többé-kevésbé a zászló színe is visszatükrözi a nemzeti hovatartozást, sőt az adott korszak társadalmi viszonyaira is utal. Például az 1867-es kiegyezés után felállított magyar királyi honvédség zászlóira vonatkozóan az 1868. évi 41. törvénycikk így rendelkezett: a zászló alapszíne fehér, az ország színeit és a magyar állam címerét viseli, körben lángnyelvekkel, „IFJ" névjeggyel. (1. Ferenc József.) E törvénycikk alapján készült az általam restaurált, most ismertetésre kerülő zászló is, amely a „m. kir. Vas-soproni 75. honvédzászlóalj" zászlaja volt. A zászló már megviselt állapotban került a múzeum gyűjteményébe. Története során javították, mindkét oldalát tüllel borították. Ezért alig volt látható az alapanyag szövése és a rajta lévő ábrázolások. A helyreállítás első lépése a fotózás után a tüll lebontása volt. Ekkor lehetett látni, hogy a zászlóalap egyharmada hiányzik, a szálak lebegnek, az ,,IFJ" névjegy szakadozott, a koronát tartó angyalok fémszálai fellazultak. A tárgy alaplapja színtelen kettős szövet. Jobb oldalán a magyar középcímer és a címert tartó két angyal brossírozással készült. Ugyancsak brossírozással készült a bal oldalon lévő „IFJ" névjegy és fölötte a korona. Az ábrázolásokhoz sokféle színes fonalat és fémszálakat is alkalmaztak. (A brossírozás szövési mód, amelynek során az alapszövetbe fémfonallal szövik bele a mintát, s így az kissé kiemelkedik a síkból.) A tisztítás helyes megválasztását a szálasanyagok meghatározása segítette elő. Erre a célra kivett szálmintákkal vizsgálatokat végeztem. Égetési próbával és vegyszeres vizsgálattal (hideg kénsav, tömény salétromsav, tömény sósav) a preparátum selyemre jellemző tulajdonságot mutatott, amelyet a mikroszkopikus vizsgálat is alátámasztott. A tisztításhoz még szükség volt a színes szálasanyagok színtartósságának megállapítására is. A színezékvizsgálat eredménye: természetes alapú és szintetikus színezéket alkalmaztak készítéskor. A fenti vizsgálatok figyelembevételével száraz, vagy vegyszeres tisztítást lehetett alkalmazni. A vegyszeres tisztítást választottam. A zászló állapotát figyelembe véve a restaurálást a korábban megerősítésül használt damasztszövet és selyem kreplin közbeiktatásával varrással, a lebegő szálak befogását kreplin szállal, átfogó öltéssel végeztem. A lebegő fémszálakat ezzel a technikával nem