Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 2. (Budapest, 1985-86)

TÁRGY ÉS TÖRTÉNELEM - Buda visszafoglalása - érmeken

TÁRGY ÉS TÖRTÉNELEM BUDA VISSZAFOGLALÁSA - ÉRMEKEN Buda várában minaretek, a messzelátszó tornyokon félholdak. A várbéli sürgést-forgást nem láthatjuk, de a várfalon kívül támadásra felsorakoztatott katonaságot igen, s legjobban a délről és nyugatról süvítő ágyúgolyókat, a vár alatt elhelyezett, bömbölő ágyúkat. Az ágyúzás óriási rést ütött már a várfalban a Bécsi-kapu táján, nemsokára rohamozhat a várakozó gyalogság. Előtérben a Duna kanyarodik, partján a Víziváros házai mellett az ostromló sereg néhány sátra. A folyón hajóhíd. Az ábrázolás pontossága megkapó naivitással párosul: az égből maga az Isten tekint le, s készül villámokat szórni a pogány törökökre, hogy az ostromló keresztény hadakat segítse. Nagyító alatt még érdekesebb részletek is felfedezhetők a mozgalmas képen, hiszen a bemutatott ábrát egy mindössze 4,5 cm átmérőjű, aranyozott réz éremre verte 300 évvel ezelőtti készítője, egy salzburgi ötvösmester. Az érmet füllel is gondosan ellátta, hogy viselhető legyen. Egy győztes ostromot ábrázoló érem a harcosnak mindig jó talizmán lehet. Budát 145 évig bitorolta a török. 1686. szeptember 2-i visszafoglalása a kor kiemelkedőjelentőségű hadieseménye volt. A szövetséges keresztény hadak győzelme megnyitotta az utat Magyarország középső és déli részének a török uralom alóli felszabadításához, s egyúttal a Török Birodalom végleges hanyatlását jelezte. Számunkra az örömben az volt a fájdalmas, hogy Buda és az ország felszabadítása nem magyar vezetéssel, hanem a Habsburg császár, I. Lipót fősége alatt ment végbe. A visszaszerzett ország így teljes joggal vált Habsburg felségterületté. Buda visszafoglalását igen sok emlékérem megörökítette: mintegy 130 féle érem 240 változata. Döntő többségük azonban külföldön, idegen mesterek műhelyeiben készült, Magyarországról csak néhányuk származik. Ezzel a ténnyel magyarázható, hogy az érmek feliratai latin vagy német nyelvűek, s jó részük Lipót császárt dicsőíti. Az emlékérmeken általában az uralkodó, vagy a hadvezérei mellképét, az elfoglalt vár látképét, csatajelenetet, vagy a győzelemre vonatkozó allegorikus jelenetet láthatunk. Az éremképek metszetek alapján készültek, így a vár és város valósághű ábrázolása mellett igen sok pontatlanság is felfedezhető rajtuk. Összességében sok érdekességgel szolgál a Várat s környékét különböző helyekről láttató, pici domborművek tanulmányozása. Az ostrom során lerombolt István torony, amely Nagy Lajos korában épült, Zsigmond és Mátyás palotája, a vízmű majd mindegyiken látható. Néhány érem épp egy-egy nevezetes robbanás pillanatát örökíti meg.