Tarsoly. Vezérlő kalauz, különféle traktátumok. 1. (Budapest, 1984-85)

Mit is adunk a királynőnek? - Mi a szerepe a zászlószalagnak?

A 33. honvédzászlóalj zászlószalagja 1849-ből előfordulnak egy, ritkábban három ágú változataik. Az első szalagágra rendszerint jelmondat kerül, a másodikra az adományozó neve és - esetenként - a megadományozott alakulat neve vagy száma. A 18. és 19. században többnyire bársonyból vagy selyemből készülnek a szalagok, a szalagág mindkét oldalán díszítéssel. Ez utóbbi arany, aranyozott ezüst vagy ezüst hímzés, esetenként ékkövekkel, gyönggyel dúsítva. A motívumok közt leggyakoribb a tölgy vagy a babérág fűzésszerűen vagy koszorúban. A figurális díszítés elenyésző, osztrák szalagokon föl-föltűnik a sas, illetve a szalag alján pajzstartóként angyalok, oroszlánok stb. A címer vagy címerek (az ország ill. az adományozó címere) általában domborhímzéssel készülnek és a szalagok alsó részére kerülnek. E korból a szalagok többsége komoly esztétikai és anyagi értéket képviselő kézművesmunka. A 20. században egyszerűsödnek a szalagok, a hímzés kevesebb és szimplább, a fémszálat a selyemszál, a nagy fém, spirális rojtokat a szimpla rojtozás váltja föl, a mintás díszhímzés eltűnik és a szalagokra már csak felirat kerül. Az anyagot és a formát szabványosítják, a kormányzói, majd a honvédelmi miniszteri szalagot rendeletileg meghatározzák. Akárcsak a zászlók, a zászlószalagok is egyszerűsödnek, csillogásuk eltűnik, csak jelképi erejük él tovább.