Hadtörténeti Múzeum Programfüzet 1983-84. (Budapest, 1984)

A múzeum kiállításai

MIRŐL ÁRULKODIK A KITÜNTETÉSSZALAG? Sokkal többről, mint azt gondolnánk! Bár a mai, mellen viselt kitüntetéseink háromszögű szalagjai láttán a szalag fölerősítő szerepe sem szembetűnő már. Mégis, alapvető szerepe ez volt. A legkorábbi lovag-, illetve érdemrendek tagjai a nyakukban, láncon viselték a rendjelvényt. Mivel a jelvényeket szinte állandóan hordani kellett, idővel praktikusabbnak bizonyult a láncnál a szalag. Az Aranygyapjas Rendnél II. Fülöp spanyol király vezette be a vörös szalagot, az angol Térdszalag Rendnél I. Károly változtatta át a láncot a kék szalagra. A széles, csípőig érő vállszalag, amely a későbbi századokban az érdemrendek legmagasabb fokozatának tartozéka lett, a nyakszalagoknál később jött divatba. A hagyomány szerint II. Károly angol király kedvesének ötlete volt, hogy amikor kisfiát a királynak bemutatta, a Térdszalag Rend jelvénye a gyermek nyakába akasztva igen esetlen lévén, a fiú vállán bújtatta át a szalagot. A királynak annyira megtetszett ez a forma, hogy nemsokára elrendelte, a Térdszalag Rend lovagjai a jelvényt vállszalagon viseljék. A szalag az érdemrendek, kitüntetések tartozékaként a XVII. század vége óta vált egyre általánosabbá. Kezdetben egyszínűek voltak a szalagok, s színük szombolikus jelentésével a rendjelvény, sőt a rendi öltözék jelképeihez igazodott. A korai rendek szalagja leggyakrabban kék, vörös, zöld vagy fekete. A kék szín a középkorban az égi hatalmak, illetve a királyi felség jelképe volt. A vörös, a vér színe, a szereteté és a királyi méltóságé. A zöld a reményt s a jámborságot jelentette, a fekete az egyházi rendek színe volt. Később, a rendek, kitüntetések sokasodtával szükségessé vált a két- sőt több színű, általában csíkos szalagok alkalmazása. A színek azonban azóta is jelképesek, ha a jelképrendszer változott is. Mai magyar kitüntetéseink szalagjain nemzeti színeink mellett a vörös a forradalmiság, a nemzetközi munkásmozgalom szimbóluma, a kék a béke színe. A szalag mérete, színe, formája révén jellemző a kitüntetésre. Jelöli fokozatait: a vállszalag általában a legmagasabb, a nyakszalag a középső, a mellszalag pedig az alacsonyabb osztályokat jelentheti, elsősorban a régebben alapítottaknál, hiszen ma már, az egyszerűsödés jegyében, inkább csak mellen viselhető kitüntetések születnek. Az utolsó magyar vállszalagos kitüntetés az 1848-as Kossuth Érdemrend volt. A szalag alapszínének, csíkozásának változtatásával jelölhető, hogy katonai vagy polgári érdemekért adományozzák-e a kitüntetést, hogy a katona