Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
KÖZLEMÉNYEK - KREUTZER ANDREA: „Azt írja az újság..."
az Operaházban.) Szombaton, a köztársaság kikiáltása alkalmából nem a Valkürt, 5 hanem a Hunyady Lászlót 6 adják az operaházban. Az ünnepi előadást megelőzően Erkel Himnuszát és a Marseillaist 7 éneklik el. Az Operaház ezt az előadást már mint Magyar Nemzeti Operaház hirdeti.' 7 * - A Nemzeti Színházban 9 - 1848. március 15-hez hasonlatosan - a Bánk bán került színre. A Vígszínházban és a Belvárosi Színházban 10 a műsor kezdete előtt lelkes színészek szavalták Petőfi Sándor Respublica című híres versét. A Fővárosi Orfeumban 11 a Mister Galambos, a korán elhunyt Haáz István 12 hat éve betiltott darabja szűnni nem akaró tapsorkán, éljenzés közepette ment." De az egyszerűbb emberek is új kikapcsolódási lehetőséggel gyarapodtak: „(Az Imperial-mozi megnyitása.) Ma, szombaton, nyílik meg az Aréna-út és a Dembinszky-utca sarkán, a Mémosz 14 helyiségében Budapest új, nagyarányúi mozgófényképszínháza. ...A megnyitót illetőleg egy nagyszabású olasz filmre, Gábrielé dAnnunzionak !) sokat emlegetett és nálunk is sok versengésnek kitett filmregényére, 5 A Walkür Richárd Wagner A Nibelunggyűrűje című zencdráma-tetralógiájának második része három felvonásban. Első bemutatója Münchenben, 1870-ben volt, magyarországi ősbemutatója 1889-ben. 6 Erkel Hunyadi László című, 1844-től játszott háromfelvonásos nemzeti operájáról van szó. 7 Marseillaise. - A francia műszaki tiszt, Claudejoseph Rouget de Lisle (1760-1836) kapitány az 1792. április 24-i forradalmi események hevében szerezte harci dalként a Chantdeguerre de l'armée du Rient ('A rajnai hadsereg harci dala')- Később kapta a La Marseillaise címet, amikor júliusban Marseille-ből egy önkéntes csapat a forradalom védelmére ezt énekelve vonult be Párizsba. 1795. július 14-én lett Franciaország nemzeti himnusza. Zenekari változatát Hector Berlioz írta 1830-ban. Magyar nyelvre Verseghy Ferenc fordította le elsőként 1794-ben. Nemcsak a Francia Köztársaság himnusza: forradalmi indulóként világszerte nagyon népszerű volt minden sorsfordító helyzetben. 8 Pesti Hírlap, 1918. november 16. 7. p. 9 A Nemzeti Színház ekkor a legendás, 1964-ben lebontott körúti, Blaha Lujza téri épületében működött, „ott, ahol a hatos megáll". 10 A Belvárosi Színház (1918-1949) Budapesten, a Koronaherceg (ma: Petőfi Sándor) utca 6. szám alatti házban Falus Elek és Herquet Rezső tervei szerint jött létre Modern Színpad néven, Bárdos Artúr vezetésével. - Magyar Színházművészeti Lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, 1994. Elektronikus változata: http://www.elib.hu/02100/02139/html/sz02/3 57.html. (A továbbiakban: MSZML.) A cikkben előforduló utcanevek, épületek, vendéglátóhelyek azonosításához, ahol szükséges volt, emellett felhasználtam a szokásos kézikönyveket: Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest, 1998.; Budapest lexikon. 2., bőv., átdolg. kiad. Budapest, 1993.; Magyar színháztörténet 1873-1920. Szerk. Giíjdó Tamás. Budapest, 2001.; Gundel-Harmath: A vendéglátás emlékei. Budapest, 1979. További érdekességekért ugyanezeket a köteteket ajánlom az olvasó szíves figyelmébe. 11 A Nagymező utcai Fővárosi Orfeum a mai Fővárosi Operettszínház telkén működött. 12 Haáz (Haas) István (Budapest, 1877. június 11-Budapest, 1916. április 17.): kabaré-, bohózat- és színműíró, ügyvéd. A budapesti orfeumok megmagyarosításához nagymértékben hozzájámlt, százötvennél több egyfelvonásos bohózatával jórészt kiszorította a külföldi, főleg német eredetű és részben németnyelvű selejtes darabokat. - Magyar Zsidó Lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, 1929. 335. p. 13 Pesti Hírlap, 1918. november 17. 11.'p. 14 Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége. 1903-ban Bokányi Dezső (Budapest, 1871. február 11.-Szovjetunió, 1940.) irányításával alakult meg. (1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, részt vett a belgrádi fegyverszüneti tárgyalásokon és az aradi magyar-román tárgyalásokon. A Tanácsköztársaság idején munkaügyi és népjóléti népbiztos, majd a Vörös Hadsereg III. hadtestének parancsnoka.) Első elnöke (Tarbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. március 6.-Párizs, 1947. november 11.): szociáldemokrata politikus, a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának elnöke volt. 15 Gábrielé DWnnunzio (Pescara, 1863. március 12.-Gardone Riviéra, 1938. március 1.) olasz költő, dráma- és regényíró, fasiszta politikus. Az I. világháború alatt a légierőnél szolgált, Mussolinivei együtt síkra szállt Olaszországnak az antant oldalán történő hadba lépése érdekében. 1919-ben
