Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - ZÁVODI SZILVIA: Bútortervezetek a Hadimúzeum számára
lében készültek. A bútorművészetben ez az időszak a szériabútorok elterjedésének és a Bauhausnak korszaka volt. 9 A tervrajzokon megjelenő stílusjegyek mégis az előző időszak, a szecesszió elemeire emlékeztetnek. Ilyenek a letisztult, egyszerűsödő szerkezetek, a finoman hajlított és faragott elemek, valamint a magyaros, népművészeti motívumokból merített díszítőelemek. 10 Felmerül a kérdés, hogy mi lett a sorsa ezeknek a rajzoknak. Beteljesítették-e azt, amiért létrejöttek, vagyis megvalósultak-e? Erre a kérdésre a Hadtörténelmi Múzeum kiállításairól készült fényképek adhatnak választ. A kérdéses időszakban az 1918-ban életre kelt Hadimúzeum a Mária Terézia-laktanya 11 épületében helyezkedett el, ahová a Magyar Országos Levéltárból 1921 júniusában költözött át. 12 Itt kapott helyet mintegy 5400 muzeális tárgy 13 tizennyolc nagyobb és tíz kisebb teremben, három folyosón és két raktárhelyiségben. 14 Az új hely azonban sem terjedelménél, sem építészetileg nem felelt meg a múzeumi követelményeknek. A Hadimúzeum átköltöztetése a Mária Terézia laktanyába - azon túl, hogy ennyi tárgynak az Országos Levéltár épülete nem tudott helyet biztosítani - hosszú távon nem bizonyult kielégítő megoldásnak, hiszen kezdettől fogva zsúfoltság jellemezte az ott rendelkezésre álló teret. Mindazonáltal egy katonai objektumban, őrzésvédelmi szempontból biztonságosabb körülmények közé kerültek a műtárgyak, köztük például a működőképes fegyverek. - Amennyiben azonban a Hadimúzeum létrehozói valaha önálló múzeumépületet szerettek volna, ahhoz a meglevő és meglehetősen kvalitásos támogatói kör érdeklődését csak egy módon szélesíthették, illetve tarthatták fenn: ha az anyagot bemutathatóvá, megtekinthetővé teszik. így tulajdonképpen egy korai látványraktárral jött létre, amelyhez a bútorzatot a Hadimúzeumnak módjában állt saját asztalossal elkészíttetni. Alég sem valószínű, hogy a tervrajzokat múzeumi munkatárs csinálta volna. A múzeum nem működött úgy nyilvánosan, mint ma, de látogatható volt. 1925 őszén Llorthy Miklós tekintette meg az intézményt 15 , az ebből az alkalomból készült fényképek 16 tanúskodnak arról, milyen is volt a Hadimúzeum kiállítása a Mária Terézia-laktanyában. A folyosókon szobrokat állítottak ki, amelyek magasabb-alacsonyabb posztamenseken kaptak helyet. Az ablakok közti oszlopok szélességében keskeny 9 Vadas József: A magyar bútor 100 éve. Budapest, é. n. 83-125. p. 10 Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest, 1993. 330-331. p.; Kaesz Gyula: Ismerjük meg a bútorstílusokat. Budapest, 1995. 204. p. 11 A budapesti Üllői út 45-51. szám alatt található épület 1848-ra készült el Hild József tervei alapján. Eleinte egyszerűen Üllői úti kaszárnyának nevezték. 1892-ben kapta meg a Mária Terézia nevet. A második világháború során erősen megrongálódott és csak 1952-re állították helyre, amikor már Kilián György nevét viselte. Az 1950-es években egyre inkább kiszorultak a katonák az épületből, mégis központi szerepet töltött be az 1956-os eseményekben. Az ismét súlyos károkat szenvedett épületet 1959-re hozták helyre, azóta polgári célokra használják. 12 Ha a rajzokon lévő évszámot 1921-nek fogadjuk el, akkor a tervek születhettek az átköltözésre készülve. 13 Farkas-Jankó-Szijj: i. m. 49. p. 14 Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet. Emlékművek, múzeumok a Nagy Háborúról. In: Hadtörténelmi Közlemények 2005. 1-2. sz. 114. p. 15 A kormányzó a hadimúzeumban. Hadimúzeumi Lapok, 1925. december 15. 16 Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum 68. doboz.
