Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - ZÁVODI SZILVIA: Bútortervezetek a Hadimúzeum számára
kialakítás hiányzik. A szekrény 40 cm magas, 145 cm széles és 35 cm mély. A tervező által a rajz mellé írt megjegyzésből kiderül, hogy nem falra szerelhető vitrinnek szánta, hanem falba illesztendő szekrénykének. A bútor méreteit ebben esetben nem írta oda a rajzokhoz, mint a többi műszaki rajzon, hanem a szövegben írta le. A méretarány segítségével utána mérve azonban a jelenleg mért adatok és a rajzoló által leírtak között differencia van. A rajzokból sok minden nem derül ki világosan. Mint ahogy az összefogó szalagon olvasható, a vázlatok csak egy ismeretlen iratnak a mellékletei voltak. Sajnos nem tudható, ki készítette őket és kinek a megrendelésére. Mivel némelyik rajznak hiányoznak bizonyos nézetei, az sem biztos, hogy eredetileg ennyi terv keletkezett. A feliratok szerint a vázlatok a Hadimúzeum 6 részére készültek és a fennmaradtakból arra lehet következtetni, hogy úgymond a kiállítótér bútorai lettek volna. Feltűnően hiányoznak a tervek közül például az asztalok. Alaposan megvizsgálva a rajzokat, némelyiknél az is világossá válik, hogy a tervek megvalósításakor módosítani kellett volna az elképzeléseket, hogy a bútorok a kiállítási igényeknek teljes mértékben megfeleljenek. Egyik álló vitrinnél sem derül ki, hogyan illetve hová szándékoztak volna helyezni polcokat, valamint hogy ezek milyen anyagból lettek volna. Fából vagy az átlátszóságot biztosító üvegből? A mai logika szerint az üvegosztó bordákkal egyvonalban helyezkedtek volna el a polcok. Érdekes a kettős asztali vitrin felső részébe az okmányok elhelyezésének kérdése. Ugyan a kis mélységű vitrin mindkét oldala üvegezett (és egyben bordákkal felosztott), de csak az egyik oldala nyitható. így egy osztófal behelyezése, amire az iratok rögzíthetőek lettek volna, megkérdőjelezhető. Maga gondolat azonban igen előremutató, hogy az érmeket, érdemjeleket az okmányaikkal együtt szándékozták volna bemutatni. A tervrajzok - az összekötő szalag szerint - 1923-ban készültek. Maga az évszám többször átírt, de legbiztosabban az 1923-as évszám olvasható ki. A rajzokon két körpecsét látható, ezek azonban nem segítenek a kissé bizonytalan keletkezési idő biztossá tételében. A vázlatok jobboldalán található a Magyar Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum, míg a baloldalon a M. Kir. Vallás- és Közoktatási Minisztérium Hadtörténelmi Múzeum feliratú pecsét. A probléma az, hogy 7 a két elnevezés váltotta egymást. Az intézmény 1919 januárjától 1922 novemberéig viselte a jobboldali pecsétlenyomaton olvasható kettős nevet. 7 1922. november 15-én a Hadtörténelmi Levéltárat és Múzeumot ketté választották és a Vallás- és Közoktatási Minisztérium fennhatósága alá helyezték, 8 a múzeum ettől az időponttól viselte a baloldali pecséten látható nevet. Egy azonban tény: a rajzok, bármit is takarjon az átírt évszám, valamikor a 1920-as évek első fe6 A mai Hadtörténeti Múzeum elnevezése története során többször változott. Az intézmény hivatalosan 1930 és 1947 között viselte valamilyen formában a Hadimúzeum nevet. (Lásd: „Múlt nélkül nincs jövő". A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1918-2003. Szerk. Farkas Gyöngyi-Jankó Annamária-Szijj Jolán. Budapest, 2003. 168. p.) Az intézménytörténeti tanulmányok mégis előszeretettel használják a rövid és közismert „hadimúzeum" elnevezést. (1. Pongó János: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története. I. rész. In: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. Budapest, 1971. 7. p.) 7 Farkas-Jankó-Szijj' i. m. 165. p. 8 Pongó: i. m. 6. p.
