Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SAMU BOTOND GERGŐ: A magyar Hadtörténeti Múzeum tárgyanyagának sorsa a II. világháború végén (1. rész)
A modern fegyveranyag, mint azt már korábban is megtudhattuk, szőrén-szálán eltűnt. Arról is olvashattunk már, hogy az egyenruházati gyűjteményt „majdnem teljes egészében" 1 ^' széthordták. Megtizedelődtek az ereklyetárgyak, képek, szobrok és fényképek is. A múzeum raktárkészletei, fa- és fémműhelyének, festő- és rajztermének, valamint fényképészeti műtermének felszerelései és berendezési tárgyai majdnem teljes egészében elvesztek. A kialakult kép a későbbiekben szerencsére valamelyest módosult, hiszen nem titok, hogy később elég jelentős mennyiségű anyag került még elő a Somló környékéről. 1945. december 28. - az évet egy újabb összegzés zárta, ezúttal az intézmény fizikai állapotáról: a múzeumi anyag 8 teremben összezsúfolva áll, a Dunántúlról visszahozott ládák csak be vannak szórva, ezeket állományvédelmi okokból (a penészedés, rozsdásodás megakadályozására) fel kéne bontani és átvizsgálni. 147 1946 a tárgyegyüttes szempontjából jóval nyugodtabb időszak volt - nem mondhatjuk el ugyanezt a múzeum alkalmazottjainak életéről. Lassan megindult az intézmény normális működése, beleértve a gyűjteményi feldolgozó munkát, valamint a gyarapítást is. 1946. január 14. - Erdélyi Gyula, akárcsak korábban a visszaszállításnál, ekkor is konkrét javaslattal állt elő az áldatlan állapotok orvoslására. A honvédelmi miniszternek írt levelében két csoport felállításáról esik szó (egy levéltári és egy múzeumi), ezek egy munkavezetőből, egy gépírónőből és három segédmunkásból - vagy segédmunkásnőből - állnának és a leltározást végeznék. A feladat sürgető, hiszen az anyag ablak nélküli helységekben áll felhalmozva, az iratanyagot a kifakulás, szétmállás veszélye fenyegeti, míg a tárgyi anyag elrozsdásodhat, penészedhet, de „főként az egérkárok" miatt aggódott a parancsnok. A négy hónaposra tervezett munkához még húszmillió pengőt (gondoljunk az inflációra!) kér, melyet később ki is utaltak. 148 1946. március 1. - egy mintegy 8-10 fős csapat nekikezdett az anyag számbavételének, leltározásának és karbantartásának. 149 1946. március 23. - a Hadimúzeum vezetőjének rendőrségi feljelentése szerint már nem első alkalommal kíséreltek meg múzeumi tárgyakat ellopni az épület felújításán dolgozó munkások. Ezúttal egy körülbelül húsz kilós bronzszobrot próbált meg egy kubikos kicsempészni. 10 1946. május 8. - „Jelentem, hogy Devecser községben az orosz parancsnokság által összeszedett és átadott fegyverzeti alkatrészek között azok rendezése alkalmával 7 darab 146 Uo. Galván Károly muzeológus, az egyenruházati gyűjtemény egykori vezetője beszélgetésünk során az anyag elhordását, viselését fenntartásokkal fogadta, hiszen épeszű ember feltehetően nem vett fel a szovjet bevonulás idején újabb típusú katonai egyenruhát. Valószínűsíthető, hogy ezek is szovjet kézbe kerültek. 147 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1. doboz HMúz. 210/Kt.-1945. Erdélyi Gyula jelentése a honvédelmi miniszternek. 148 HM. 1946. eln. 2187. A kiutalás megtörtént a Pro domo szerint. 149 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 4. doboz, HMúz. 133/Kt.-1946. Erdélyi Gyula hiteligénylése. Budapest, 1946. június 28. 150 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 4. doboz, HMúz. 55/Kt.-1946. Erdélyi Gyula feljelentése a budapesti I. kerületi rendőrkapitányságnak.
