Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SAMU BOTOND GERGŐ: A magyar Hadtörténeti Múzeum tárgyanyagának sorsa a II. világháború végén (1. rész)

a Hadimúzeum anyagának bombaveszélytői való megóvása után. Tekintve a különösen nagy veszély'ezettségre, mert az ágyuparkokkal körülövezett és az akkori ném,et követség és katonai laktanya között fekvő múzeumi épület bo?nbázását biztosra vehettük, Csánky igen előzékenyen felajánlotta a Szépművészeti Múzeum részére azonos célra kiigényelt somlóvári kastélyt." 15 Mindezeken túl Csánky más ügyekben is szeretett volna együttműködni a Hadimúzeummal. A zsidó műtárgyak számbavételének biztosaként a beérkező katonai vonatkozású anyagot megőrzés végett a múzeumnak adta volna át, ezért időnként - tekintettel annak művészettörténész végzettségére - „kölcsönkérte" Szentneményit. „A miniszter és a múzeum is, csak esetenkénti s kizárólag a Hadimuzeumot érdeklő alkalmakra engedélyezte" ezirányú működését, de ő - mint fogalmazott - missziót látott az ügyben, „mert a zsidó tulajdont képző műtárgyak elképesztő tömegének Magyarországról való kihurcolása már javában és arcátlanul folyt". Elgondolása szerint minél több vagyontárgyat kellett volna a múzeumban megőrizni, míg jogos tulajdonosaik ismét birtokba nem vehetik őket. Az együttműködés tiszavirág-életűre sikeredett, hiszen Szentneményi Bélának első feladataként szállítóeszköz kirendelését kellett elintéznie, később összezördült a németekkel báró Weiss Alfonz gellérthegyi villájában, végezetül a Lánchíd utca 4. vagy 6. szám alá szállt még ki, ahol képeket és fegyvereket vett át. Ezen kívül még az ifjú Csánky Miklós - Dénes fia - adott át ismeretlen helyről származó anyagot a Hadimúzeumnak.

16 1944 nyara - „A Hadimúzeum a Nemzeti Múzeum Tanácsára és más muzeumok példájára 1944. év nyarán - bombakárosodástól való megvédés végett - gyűjteményanyagának legértékesebb részét a Nemzeti Múzeum által átengedett Somlóvár-i kastélyban helyezte el. "

17 Ez a „legértékesebb rész" két teherautónyi tárgyanyagot takart.

18 Minderről egy-két utalást leszámítva csak a közölt képanyag maradt fenn.

19 1944. szeptember - a hónap elején a Hadimúzeum bezárta kapuit.

20 1944. október - „a honvédelmi miniszter elrendelte az intézmény személyzetének és anyagának kitelepítését. "

21 15 VKM K 726 251/1945. Szentneményi Béla jelentése a Magyar Nemzeti Múzeum Elnökségének, Budapest, 1945. június 9. 16 Uo. A részleteket lásd 1945. június 9-nél. Egy későbbi dokumentum (1945. július 17., a MNM ügyvezető alelnökének jelentése) alapján a Lánchíd utcából egy fegyvergyűjtemény és katonai vonatkozású képek, ismeretlen helyekről pedig egy kb. 120 darabos éremgyűjtemény, 15-20 könyv, 2 bábu, 6-7 katonai vonatkozású festmény, kb. 10 darab katonai vonatkozású metszet, 1 katonai vonatkozású ezüst serleg, valamint 2 katonai vonatkozású porcelán csésze került be a múzeumba Szentneményi emlékei szerint. Másolat. HIM 1949. 20. doboz 41/sgt-1949. 17 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 5. doboz, 16. sz. házi parancs. 1946. november 19. A részletekbe házi parancs lévén nem mentek bele, Csánky amúgy is nemkívánatos személy volt ekkor már. 18 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1. doboz, HMúz. 194/Kt.-1945. Erdélyi Gyula kárjelentése a fővárosnak, ezen belül Szentneményi Béla összegzése. 1945. december 12. 19 Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Fotótár, Leltári szám: 47541-47546. 20 HL XIII. 4. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 1. doboz, HMúz. 60/Kt.-1945 Erdélyi Gyula jelentése a Statisztikai Llivatalnak. 1945. július 14. 21 A Hadtörténeti Múzeum története. II. rész. Hetes Tibor: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után. In: A Fladtörténeti Múzeum Értesítője 2. Szerk. Hetes Tibor-Makai Ágnes. Budapest, 1987. 5. p. Feltehetően ez az 570.672/Psz.-1944. számú HM. rendelet, amire Szotyori Nagy Áron 47. számú intézeti parancsában hivatkozik.