Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)

GYŰJTEMÉNYI- ÉS MŰHELYMUNKA - SAMU BOTOND GERGŐ: A magyar Hadtörténeti Múzeum tárgyanyagának sorsa a II. világháború végén (1. rész)

ELSŐ FELVONÁS (Evakuálás - mentsük, ami menthető) 1944-ben már jól érzékelhető lett a háború menetében beállt fordulat. A bombázások növekvő száma már az év elején határozott lépésekre késztették a magyar közgyűjtemények vezetőit. Ugy tűnik, számos arisztokrata segítette őket a nemes célok érdekében. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium (a továbbiakban VKM) 1944-es anyaga szerint már az év legelején konkrét lépéseket tettek a levéltári és múzeumi anyag védelme érdekében. Egy 1944. február 22-i jelentés alapján:

2 • az Országos Széchényi Könyvtár megközelítőleg 93 mázsányi anyagát 69 ládában már elszállították a Nemzeti Múzeumból, további 250 tonnányi hírlapanyagot pedig gr. Apponyi Sándor alapítványi birtokára, Lengyelre (Tolna megye) kívántak menekíteni. E tervet tett követte, részletes dokumentációja ugyancsak olvasható az iratok között

3 • a Magyar Történeti Múzeumból addig körülbelül 30 mázsára rúgó (19 láda) gyűjternényanyagot, míg az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumból 4 ládában 618 műtárgyat vittek el, utóbbiból egyelőre nem is akartak többet evakuálni • szerették volna a Néprajzi Múzeum anyagának egy részét (kb. 41 tonnányit, 625 ládában) Tihanyba a Magyar Biológiai és Kutatóintézetbe szállítani • az Iparművészeti Múzeum, a Régiségtörténeti- és Eremtár, valamint a Hopp Ferenc Múzeum tárgyai részben a főépületben, részben az Iparművészeti Múzeum pincéjében lettek „törmelékbiztosan elhelyezve"; az Országos Levéltár a helyén maradt, és úgy tűnt (ahogy beteljesült), hogy a továbbiakban is maradni fog, mivel nincs megfelelő hely, ahova vihetnék A bombázások miatt tehát elég korán elkezdték biztonságba helyezni az országos közgyűjteményeket. Számos kisebb (megyei) levéltár és múzeum az év folyamán ugyancsak vidéki kúriákba került. 1944 eleje - a Hadimúzeumban is „megkezdték az énekes darabok összecsomagolását, beleértve a kiállítás anyagát is, s 1944 nyarára már ládákba rakva óvóhelyre - a míizeum pincéjébe helyezték. A kevésbé értékes és duplumanyagból - a 36 terem helyett - 7 teremre terjedő kiállítást rendeztek. "

4 1944. április 24. - „grófErdődy Péter

5 somlóvári kastélyát felajánlja a Magyar Történeti Múzeum értékei egy részének számára". Pontosabban a Néprajzi és a Törté2 MOL VKM K 726 130. csomó 5/1944. 3 MOL VKM K 726 130. csomó 17/1944, ugyanitt az Országos Természettudományi Múzeum széttelepítéséről is. 4 Pongó János: A Múzeum életre hívásától a felszabadulásig. In: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. Budapest, 1971. 53. p. 5 Erdődy Péter (Vép, 1902. május 20 - München, 1998. január 18.) diplomás közgazdász, könyvtáros, a bajor Szent György lovagrend tagja, máltai lovag, a monyorókeréki Erdődy család sarja. A somlóvári kastély birtokosa.