Kreutzer Andrea - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 10. (Budapest, 2008)
MÚZEUMUNK ÉLETÉBŐL, TÖRTÉNETÉBŐL - BABUCSNÉ TÓTH ORSOLYA: „Arany kardbojt és festőecset" A m. kir. Hadimúzeum munkatársa, a Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnoka: Szentneményi (Valentin) Béla
A Nemzeti Újságban közölt Arany kardbojt és festőecset című írás lelkendezve számolt be arról, hogy „Univerzális festőtehetséget fedeztek fel a nemzeti hadsereg tisztikarában ... Senkitől nem tanult, nem látogatott mester iskolát, önszorgalomból, valami sajátságos festőérzékkel tanulta meg a színkeverést és a portréfestészet anatómiai művészetét, a vonalvezetés, színérzék, ecsetkezelés bravúros technikáját' 1 '' — írta a lap, 21 amellyel arra kívántak utalni, hogy Szentneményi minden előzetes tanulmány nélkül, veleszületett tehetségének köszönhette sikerét. E két megbízatás Szentneményi számára a sajtó révén nemcsak az országos elismertséget hozta meg, de életének további alakulásában is nagy szerepet játszott, és mindinkább a képzőművészet irányába terelte őt. Gömbös Gyula utasítást adott a fiatal tiszt Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán való beiskolázására, ahol tanulmányait 1934-ben kezdte meg rajztanári szakon. Ez évek alatt Burghardt Rezső, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Sidló Ferenc tanítványaként több mint 80 kisebb és nagyobb méretű arcképet készített. Megfestette nagybaczoni Nagy Vilmos altábornagy, hadtestparancsnok, 22 dr. Hász István r. katolikus tábori püspök, Manno Miltiades százados, festőművész, a Ludovika Akadémia volt tanára és vitéz Somogyi Endre vezérkari ezredes portréját is. 23 Munkái révén országos hírnévre tett szert, számos korabeli képes újság mutatta be a legfelső katonai vezetés által támogatott ifjú „katonafestőt". 24 Művészi tehetségének elismeréséül kapta meg a magyar tábori püspökség felkérését a budavári Kapisztrán Szent János helyőrségi templom „Hősök oltárképének" elkészítésére, 25 amelyet 1937-ben a Hősök Napján szenteltek fel. 26 Munkája elismeréseként 4 évvel később XII. Pius pápától megkapta 27 a Vatikáni „Pro ecclesia et Pontifice" Érdemkeresztet. 28 Főiskolai tanulmányai befejezéseként a plakátművészetről írt művészettörténeti értekezést 29 és végzettségét tekintve középiskolai rajztanári oklevelet 30 szerzett. Az 1930-as évek közepén, 1933-1934 táján ma még ismeretlen okból kifolyólag a vezetékneve elé, kötőjellel elválasztva, felvette a családi nemesi előnevet és Szentneményi-Wallentin formában használta többek között festményei szig21 Nemzeti Újság, 1934.; Nemzeti Újság (Melbourne), 1989. április 10. 8. p. 22 Cím és dátum nélküli újságkivágat. (Magyar Nemzeti Galéria Adattára 22726/1987.) 23 Ludovikás Levente, 1936. 24 Pesti Napló Képes Melléklete, 1938. február 27.; Képes Krónika, 1939. 28. sz. 15-16. p.; Színházi Magazin, 1939. 45. sz. 46-47. p.; Új Magyarság Képes Melléklete, 1939. július 12. 25 A templom a II. világháború alatt rommá lett, az oltárkép megsemmisült. 26 Az oltárképről megjelent -valószínűleg újságkivágat-fényképe alapján. (HTM Adattár 1844-1999.) 27 Honvédségi Közlöny, Személyügyek. 1941. 60. sz. 822. p. 28 A Vatikáni „Pro ecclesia et Pontifice" Érdemkeresztet XIII. Leó pápa 1887-ben a katolikus egyház és a Pápai Állam iránti hűség elismerésére alapította. (Héri Vera-Makai Ágnes: Kereszt, érem, csillag. Kitüntetések a magyar történelemben. Budapest, 2002. 191., 254. p.) Szentneményi Béla a kitüntetését 1949 novemberében a Múzeumnak ajándékozta (HL HTM Irattára 802/sgt-1949), amelyet a Növedéki napló 1695. száma alatt nyilvántartásba is vettek. Ma a Numizmatikai Gyűjteményben 0407/É szám alatt őrzik. 29 A Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1937/1939. Budapest, 1939. 183., 187. p.; A dolgozat eredeti példánya a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában található, másolatát a HTM Adattára őrzi. 30 Szentneményi Béla középiskolai tanári oklevele. (HTM Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 86.2 3 2.1/Ke'.)
