Hausner Gábor szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 9. (Budapest, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK, TANULMÁNYOK - ZAKAR PÉTER: Damjanich János imája a Hadtörténeti Múzeum kéziratos emlékanyag-gyűjteményében

ningen-Westerburg Ármin-féle példány ma is megtalálható a Magyar Országos Levéltárban, s úgy tűnik, Hamvaynak igaza volt, ezúttal is, hasonlóan a többi, fentebb említett esethez, másolattal van dolgunk.

21 Pedig az ima hitelességének felvetése egyáltalán nem légből kapott kérdés. A késői jozefinizmus és a forradalom következtében nem csak a lelkészek fordítottak prédikációikban egyre nagyobb figyelmet a politikai élet eseményeire, hanem a mindenkori államhatalom is igyekezett kiaknázni a - többnyire aprónyomtatványok formájában terjesztett - imádságok politikai meggyőző erejét. Magyarországon ennek egyik legismertebb darabja Lévay Sándor egri nagyprépostnak a hazafias imádsága, amelyben az országért, annak vezetőiért, valamint a magyar hadsereg mielőbbi győzelméért fohászkodott.

22 Ezt az imádságot nem csak az egri érsekség területén, hanem a Bánságban is terjesztették németre fordítva, nyomtatott formában,

23 de például Mezőhegyesen is ezt imádkozta 1849-ben a helybeli katonai ménesintézet papja, Gonzeczky János, a császárért szóló ima helyett.

24 A császáriak viszont azzal riogatták a jámbor katolikus hívőket, hogy könyörögniük kell Ferenc Józsefért, törvényes királyunkért, mert „aki ezen imádságot legalább egyszer elmondja," azt az Isten a hamarosan bekövetkező „szerencsétlenségben segítendi".

25 A politikai propagandaszövegek szerzői azonban többnyire nem papok voltak. 1849. március 2-án, nem sokkal éjfél után, Csapody Pál ádándi kastélyában írta Roboz István „Kossuth imáját" a kápolnai csatamezőn. „Szent föld; szentelt sírhalmok felett rab népnek élni nem szabad - mondotta volna eszerint Kossuth - Atyám! Atyáknak nagy Atyja! Milliók felett hatalmas úr! Ég, föld s tengereknek mindenható Istene! E csontokból dicsőség nő és nemzetem homlokán ragyog. Szenteld meg e porokat kegyelmeddel, hogy a szent ügyért elhullott testvérbajnokok békével nyugodjanak hamvaikban. Amen."

26 Roboz, aki az 1848. július 28-án tartott követválasztáson még Csapody ellen korteskedett,

27 1849. február végén váratlanul meghívást kapott az ádándi kastélyba. Március l-jén, nagy hidegben érkezett meg. Tekézéssel, a híres lovak és a park megtekintésével, majd pipázással telt az idő este 8 óráig, amikor asztal21 MOL R 306 Katonai iratok. 1. d. 1. tétel. Damjanich János iratai. (AMagyar Nemzeti Múzeumban - a továbbiakban: MNM - levéltári növendékszáma 1903/82 volt). A kézírás és az aláírás sem származik Damjanichtól. 22 Kossuth Hírlapja, 1/111. (1848. november 7.) 493. p. 23 Gebet fürs Vaterland. Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA) Kriegsarchiv (a továbbiakban: KA) Alte Feldakten (a továbbiakban: AFA) Serbisch-Banater Generalkommando. Kt. 1905. 1848:13/81. 24 Zakar Péter: „Átkozottak legyenek, akik a magyar szabadság elnyomására törekednek..." Haynau mezőhegyesi áldozata: Gonzeczky János. Hadtörténelmi Közlemények, 112 (1999). 4. sz. 785-799. p. 25 ÖStA KA AFA Kt. 1883. IV. Armeekorps unter Wohlgemuth, später Lichtenstein 1849-6-32c. Az imádság fénymásolatát Hermann Róbert bocsátotta rendelkezésemre, segítségét köszönöm. 26 Ezernyolczszáz negyvennyolcz. 197. p. 27 Tabon, a választás napján, tele is dobálták Roboz kocsiját döglött tyúkokkal, „melyeket csak ezen célból vertek agyon akkor, mint a hazának szánt áldozatokat". Roboz István: Midőn Kossuth Lajos imáját írtam a kápolnai elestek felett Ádándon, Csapody Pál kastélyában. Budapest, 8. 57. sz. (1884. február 27.) 2-3. p.